Szent Benedek Rendi Nővérek

A Rend alapítója Szent Benedek, Itáliában a hagyomány szerint 480-ban született ikertestvérével Skolasztikával, mindketten 547-ben haltak meg. Skolasztika a szüzek rendjéhez tartozott. Kapcsolatot tartott Szent Benedekkel és kapcsolatban (talán közösségben is) volt más szüzekkel. Őt tekintjük a nő ág alapítójának. 

A rend szemlélődő monasztikus közösség, a szerzetesek tudatosan állandóan Isten jelenlétében akarnak élni, és az Ő szemével szemlélni a világot. A rend célkitűzése: „Hogy mindenben megdicsőíttessék az Isten” (1 Pét 4,11). Legfontosabb feladatuk a liturgikus imádság, számukra ez Isten országa építésének elsődleges eszköze. A monasztikus zsolozsmát végzik. Életük másik két pillére a (fizikai és szellemi) munka és a lelki olvasmány.  

Minden bencés monostor önálló. Szabályzatuk közös: Szent Benedek Regulája, amely több mint 1400 éves. Karizmája a bölcs mértéktartás, a kiegyensúlyozottság és a diszkréció (a dolgok helyes mérlegelése, megítélése és kiválasztása). A belépőtől egyedül azt várja el, hogy valóban Istent keresse. A bencések klauzúrában élnek: „életük Krisztussal el van rejtve az Istenben” (v.ö Kol 3,3). Őrzik a csendet, hogy teljes összeszedettségben tudjanak Istenre figyelni. A rend minden földrészen elterjedt. A legtöbb monostor Európában és Amerikában van. A fogadalmas apácák összlétszáma 1990-ben 7179, a noviciáké 288, és vannak a monostorokhoz ünnepélyes ígérettel kapcsolódó, világban élő obláták is. Magyarországon Szent István király felesége, Boldog Gizella alapította az első bencés női monostort Esztergomban. A Rend kimagasló magyar alakja volt Caritas nővér, akinek tanácsára Szent László 1083-ban szabadon engedte a lázadó Salamont, valamint Boldog emlékű Amabilia és Boldog Ágnes, akik a XII. században éltek. A mohácsi vész után a bencés női monostorok kihaltak. 

A mostani közösségük új alapítás, 400 év után megkísérli a szemlélődő bencés női élet újraélesztését Magyarországon. A rendházat 1994. október 2-án szentelte fel Balás Béla megyéspüspök. Házuk neve: Porta Pacis (Békesség Kapuja), kaput nyit azoknak, akik csöndet, megnyugvást, békességet, lelki krízisükből kiutat keresnek. Közösségük megadja nekik az ehhez szükséges körülményeket és imádsággal segíti, hogy Istenhez, felebarátjukhoz és önmagukhoz vezető útra találjanak. Lelkigyakorlatos csoportoknak is helyet adnak.  

Egyházjogi státusza: egyházmegyei jogú krisztushívők magántársulása 
A közösség jogi személy.

A közösség magyar központja:

Porta Pacis