Mk 9,14-29 (Szent István Társulati Biblia)
Amikor visszatért a tanítványokhoz, látta, hogy nagy népsokaság tolong körülöttük. Írástudók vitatkoztak velük. Mihelyt az emberek észrevették, elcsodálkoztak, majd eléje siettek és üdvözölték. Megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztok velük?” Valaki megszólalt a tömegből: „Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akit néma lélek szállt meg. Amikor hatalmába keríti, a földhöz vágja, habzik a szája, csikorgatja a fogait és megmerevedik. Már szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.” „Ó, te hitetlen nemzedék – válaszolta –, meddig maradjak még körödben? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide hozzám!” Odavitték. Mihelyt a lélek meglátta, nyomban gyötörni kezdte (a fiút), úgyhogy az a földre zuhant s habzó szájjal fetrengett. „Mióta szenved a bajban?” – kérdezte apját. „Kicsi kora óta – válaszolta. – Sokszor tűzbe meg vízbe kergette, csakhogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, segíts rajtunk, és légy részvéttel irántunk.” Jézus így felelt: „Ha valamit tehetsz?… Minden lehetséges annak, aki hisz.” A fiú apja erre felkiáltott: „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg gyűlik össze, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: „Néma és süket lélek, parancsolom neked, menj ki belőle, és ne térj többé vissza belé!” Az felordított, s heves rángatások közepette kiment belőle. A fiú olyan lett, mintha halott volna. Sokan úgy vélték, hogy meghalt. Jézus azonban megfogta a kezét, felsegítette, s a gyermek talpra állt. Amikor bement a házba, tanítványai külön megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” „Ez a fajta nem megy ki másként, csak imádság és böjt hatására” – felelte.
Ugrás a hivatkozott fejezethezMk 9,14-29 (Káldi-Neovulgáta)
Amikor visszaértek a tanítványokhoz, nagy tömeget láttak körülöttük, és írástudókat, akik vitatkoztak velük. Amint az egész néptömeg meglátta Jézust, egyszerre mindnyájan elcsodálkoztak, majd odasiettek hozzá és köszöntötték őt. Jézus megkérdezte őket: »Miről vitatkoztok egymással?« A tömegből valaki ezt felelte: »Mester! Elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van, mindenütt megragadja őt, a földhöz vágja, ő pedig tajtékzik, a fogait csikorgatja és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.« Ő így szólt hozzájuk: »Ó, te hitetlen nemzedék! Meddig legyek még veletek? Meddig tűrjelek még titeket? Hozzátok őt ide!« Erre odavitték hozzá. Amint a gyermek meglátta őt, a lélek azonnal rángatni kezdte, és a földre esve tajtékozott és fetrengett. Ő megkérdezte az apját: »Mennyi ideje, hogy ebbe a bajba esett?« Az ezt válaszolta: »Gyermekkora óta. Sokszor tűzbe és vízbe vetette őt, hogy elveszítse. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk.« Jézus így szólt hozzá: »‘Ha valamit tehetsz’? Minden lehetséges annak, aki hisz!« A gyermek apja azonnal felkiáltott, és könnyeket hullatva azt mondta: »Hiszek! Segíts hitetlenségemen!« Amikor Jézus látta, hogy a tömeg összefut, megfenyegette a tisztátalan lelket, és azt mondta neki: »Te süket és néma lélek! Parancsolom neked, menj ki belőle, és többé bele ne menj!« Erre az elkezdett kiáltozni, és össze-vissza rángatva őt, kiment belőle. A gyermek pedig olyan lett, mint a halott, mire sokan azt mondták, hogy meghalt. Jézus pedig kézenfogva fölemelte őt; az pedig fölkelt. Mikor aztán bement a házba, külön megkérdezték őt a tanítványai: »Mi miért nem tudtuk kiűzni?« Azt felelte nekik: »Ez a fajzat nem megy ki másképpen, mint imádság által.«
Ugrás a hivatkozott fejezethezMk 9,14-29 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, és írástudókat, akik vitatkoztak velük. Amint meglátták, az egész sokaság izgatottan eléje futott, és köszöntötte. Megkérdezte tőlük: – Miről vitatkoztok velük? A sokaságból valaki így felelt neki: – Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van. Amikor megragadja, leteperi. Habzik a szája, fogát csikorgatja, és megmerevedik. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták. Így válaszol nekik: – Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig kell még elviselnem benneteket? Hozzátok ide! Odavitték. Amikor meglátta őt a lélek, rögtön megrázta a fiút, aki földre zuhanva fetrengett, és habzott a szája. Megkérdezte az apjától: – Mennyi ideje van így? Mire ő ezt válaszolta: – Gyermekkora óta. Sokszor vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tudsz tenni, szánj meg minket, és segíts rajtunk! Jézus ezt mondta neki: – „Ha valamit tudsz tenni”? Minden lehetséges annak, aki hisz. Erre a gyermek apja azonnal felkiáltott: – Hiszek, segíts hitetlenségemen! Amikor Jézus észrevette, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre: – Te néma és süket lélek, megparancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé! Erre az felkiáltott, erősen megrázta, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: „Meghalt.” Jézus azonban kézen fogta, felállította, és az meg tudott állni. Amikor azután hazament, a tanítványai maguk között megkérdezték tőle: – Mi miért nem tudtuk kiűzni? Ezt mondta nekik: – Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal.
Ugrás a hivatkozott fejezethezMk 9,14-29 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
Amikor visszatért a tanítványokhoz, látta, hogy nagy tömeg tolong körülöttük és hogy írástudók vitatkoznak velük. Amint észrevették őt az emberek, mindnyájan meglepődtek, és eléje siettek, hogy üdvözöljék. Megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztok velük?” Valaki a tömegből így felelt: „Mester, elhoztam hozzád fiamat, akiben néma lélek lakik. Valahányszor hatalmába keríti, földhöz vágja, aztán habzik a szája, csikorgatja a fogát és megmerevedik. Kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki belőle, de nem tudták.” „Hitetlen nemzedék, válaszolta, meddig maradjak még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Hozzátok ide hozzám!” Odavitték. Mihelyt meglátta őt a lélek, elkezdte ide-oda rángatni a fiút. Az a földre esett és tajtékozva fetrengett. Jézus megkérdezte az apát: „Mióta szenved ebben a bajban?” „Gyermekkora óta, válaszolta. Sokszor tűzbe meg vízbe taszította, hogy megölje. Ha van lehetőséged rá, szánj meg minket és segíts rajtunk.” Jézus így felelt: „Ami a lehetőséget illeti, minden módjában áll annak, aki hisz.” Erre a fiú apja (könnyek között) fölkiáltott: „Hiszek (Uram), segíts hitetlenségemen!” Amikor Jézus látta, hogy a tömeg egyre nagyobb lesz, ezekkel a szavakkal parancsolt rá a tisztátalan lélekre: „Te süket és néma lélek, parancsolom neked, takarodj ki belőle és soha vissza ne térj belé.” Erre hangos kiabálással és heves rángatások közt kiment belőle. A fiú olyan lett, mint a halott, úgyhogy többen megjegyezték: „Meghalt”. Jézus azonban kézen fogva fölemelte, s az fölállt. Amikor hazatért és egyedül maradt, tanítványai megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” Mire ő így felelt: „Ez a fajzat nem űzhető ki másképp, csak imádsággal és böjttel.”
Ugrás a hivatkozott fejezethez
