Lk 5,12-16 (Szent István Társulati Biblia)
12Amikor Jézus az egyik városban tartózkodott, egy leprával borított férfi meglátta, elé borult és kérte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!”
13Erre kinyújtotta kezét, megérintette, és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” És azonnal megtisztult a leprától.
14Meghagyta neki, hogy ne mondja el senkinek: „Hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért a Mózes által előírt áldozatot bizonyságul nekik.”
15A dolog híre mégis egyre jobban elterjedt. Nagy tömeg gyűlt egybe, hogy hallgassa, és ki-ki meggyógyuljon betegségéből.
16Ő azonban elvonult a pusztába, és imádkozott.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 5,12-16 (Káldi-Neovulgáta)
12És történt, hogy amikor egy városban volt, íme, volt ott egy leprás férfi. Amikor meglátta Jézust, arcra borult, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: „Uram! Ha akarod, te megtisztíthatsz engem.”
13Ő pedig kezét kinyújtva megérintette, és szólt: „Akarom, tisztulj meg!” Azonnal eltávozott róla a lepra.
14Erre ő meghagyta neki, hogy senkinek se szóljon, hanem „menj, mutasd meg magadat a papnak, és mutass be áldozatot tisztulásodért, amint Mózes rendelte, bizonyságul nekik.”
15De a híre annál jobban elterjedt. Sok ember gyűlt össze, hogy hallják őt, és meggyógyuljanak betegségeikből.
16Ő azonban visszavonult a pusztába, és ott imádkozott.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 5,12-16 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
12Mikor később egy városban tartózkodott, talált ott egy leprával borított férfit. Mihelyt meglátta Jézust, arcra borult előtte és kérlelte: „Uram ha akarod, megtisztíthatsz engem.”
13Ő feléje nyújtotta a kezét, megérintette és így szólt hozzá: „Akarom, tisztulj meg!” Erre azonnal elhagyta őt a lepra.
14Meghagyta neki, hogy senkinek se szóljon. „Menj inkább, mondta, mutasd meg magadat a papnak és ajánld föl tisztulásodért az áldozatot, amint Mózes rendelte, bizonyságul nekik.”
15Híre mégis egyre jobban elterjedt. A nép nagy tömegben tódult hozzá, hogy hallgassa és betegségeiből gyógyulást nyerjen.
16Ő azonban inkább magányos helyekre vonult vissza, hogy imádkozzék.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 5,12-16 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
12Történt pedig, hogy amikor az egyik városban egy leprával borított ember meglátta őt, arcra borult, és kérte:
12– Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani.
13Erre kinyújtotta a kezét, megérintette, és így szólt:
13– Akarom, tisztulj meg!
13És azonnal letisztult róla a lepra.
14Megparancsolta neki, hogy senkinek se mondja el:
14– Menj, mutasd meg magad a papnak, és tisztulásodért vidd el áldozatodat, ahogy Mózes elrendelte, bizonyságul számukra!
15A híre egyre jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből.
16Ő azonban vissza szokott húzódni, hogy imádkozzék.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 5,12-16 (Káldi Biblia)
12És lőn, mikor egy városban vala, íme egy férfiú, rakva poklossággal, látván Jézust és arczraborúlván, kéré őt, és mondá: Uram! ha akarod, megtisztíthatsz engem.
13És kinyujtván kezét, illeté őt, mondván: Akarom, tisztúlj meg. És a poklosság azonnal eltávozék tőle.
14És parancsolá neki, hogy senkinek se mondja, hanem: Eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vígy áldozatot megtisztúlásodért, a mint megparancsolta Mózes bizonyságúl nekik.
15Annál inkább elterjede pedig a hír felőle, és sok nép gyűl vala össze, hogy hallgassák őt, és meggyógyúljanak betegségeikből.
16Ő pedig eltére a pusztába, s ott imádkozik vala.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
