Lk 14,15-24 (Szent István Társulati Biblia)
15Ezek hallatán az egyik vendég így szólt hozzá: „Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában.”
16Erre ezt válaszolta: „Egy ember nagy vendégséget rendezett. Sokakat meghívott.
17Amikor eljött a lakoma kezdetének ideje, elküldte szolgáit, mondják meg a meghívottaknak: Gyertek, már minden készen van.
18De elkezdtek mentegetőzni. Az egyik ezt üzente neki: Földet vettem, s el kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki.
19A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, megyek őket kipróbálni. Kérlek, ments ki.
20Ismét más ezt mondta: Megnősültem, azért nem mehetek.
21Visszatért a szolga, s átadta urának az üzeneteket. Megharagudott a házigazda, és megparancsolta szolgájának: Fogd magad, és eredj ki a város tereire és utcáira, és hívd ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat.
22A szolga jelentette: Uram, parancsod teljesült, de még mindig van hely.
23Az Úr erre ráparancsolt a szolgára: Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts mindenkit, jöjjön el, hadd teljen meg a házam.
24Mondom nektek, azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli lakomámat.”
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 14,15-24 (Káldi-Neovulgáta)
15Az egyik vendég ennek hallatára így szólt hozzá: „Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában!”
16Ő pedig ezt válaszolta: „Egy ember nagy vendégséget rendezett és sokakat meghívott.
17A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: »Jöjjetek, mert már minden el van készítve!«
18De azok közül sorra mindegyik kezdte magát kimenteni. Az első azt mondta neki: »Földet vettem, el kell mennem megnézni; kérlek, ments ki engem!«
19A másik meg azt mondta: »Öt pár ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!«
20Egy másik azt mondta: »Most nősültem, azért nem mehetek!«
21Amikor a szolga visszatért, jelentette mindezt urának. Erre a házigazda megharagudott, és ezt mondta szolgájának: »Menj ki gyorsan a város tereire és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat!«
22A szolga jelentette: »Uram! Megtörtént, amit parancsoltál, de még mindig van hely.«
23Akkor az Úr ezt mondta a szolgájának: »Menj ki az utakra és a sövényekhez! Kényszerítsd bejönni az embereket, hogy megteljék a házam.«
24Mondom azonban nektek, hogy azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli meg a lakomámat.”
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 14,15-24 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
15Ennek hallatára az asztaltársak egyike fölsóhajtott: „Boldog, aki asztalhoz telepedhet Isten országában!”
16Erre ő így válaszolt: „Egy ember nagy lakomát rendezett. Sok vendéget hívott.
17Mikor eljött a lakoma ideje, ezzel az üzenettel küldte szolgáját a meghívottakhoz: jöjjetek, (minden) el van már készítve.
18De azok sorra mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente: Földet vettem, el kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki.
19Egy másik azt mondta: öt iga ökröt vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki.
20Ismét másik: Most nősültem, nem mehetek.
21A szolga hazatért s mindezt jelentette urának. Erre a házigazda haragjában meghagyta szolgájának: menj ki azonnal a város tereire és utcáira és hozd be ide a koldusokat, bénákat, vakokat és sántákat.
22A szolga jelentette: Uram, parancsod teljesült, de még mindig van hely.
23Az úr akkor ráparancsolt a szolgára: menj ki az országútra és a sövények mentére, kényszeríts be mindenkit, hogy megteljék a házam.
24Mondom nektek: senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak.”
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 14,15-24 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
15Ezt hallva az egyik vendég így szólt hozzá:
15– Boldog, aki Isten országának vendége!
16Ő pedig ezt mondta neki:
16– Egy ember nagy vacsorát adott, és sokakat meghívott.
17A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: „Gyertek, mert már minden kész!”
18De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első ezt mondta neki: „Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, bocsáss meg!”
19A másik ezt mondta: „Öt iga ökröt vettem, megyek, hogy kipróbáljam őket. Kérlek, bocsáss meg!”
20Egy másik ezt mondta: „Most nősültem, ezért nem tudok menni.”
21Amikor a szolga visszatért, mindezt jelentette urának. A ház ura haragra lobbant, és ezt mondta szolgájának: „Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat!”
22A szolga aztán jelentette: „Uram, amit parancsoltál, megtörtént, de még van hely.
23Akkor az úr így szólt a szolgához: „Menj el az utakra és az ösvényekre, és kényszeríts mindenkit arra, hogy bejöjjön, hogy megteljék a házam!
24Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem ízleli meg a vacsorámat.”
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 14,15-24 (Káldi Biblia)
15Ezek midőn hallotta egy a letelepűltek közől, mondá neki: Boldog az, ki asztalhoz ülhet az Isten országában.
16Ő pedig mondá neki: Egy ember nagy vacsorát szerze, és sokat meghiva.
17És elküldé szolgáját a vacsora idején, megmondani a hivatalosaknak, hogy jőjenek, mert már minden el van készítve.
18És kezdék együtt mindnyájan magokat mentegetni. Az első mondá neki: Majort vettem, és szükség kimennem és megnéznem azt; kérlek, ments ki engem.
19És a másik mondá: Öt iga ökröt vettem, és megyek megpróbálni azokat; kérlek, ments ki engem.
20Ismét más mondá: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
21És visszatérvén a szolga, megjelenté ezeket urának. Akkor megharagudván a családatya, mondá szolgájának: Menj ki hamar az utczákra és a város szereire, és a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat hozd be ide.
22És mondá a szolga: Uram! meglett, a mint parancsoltad, de mégis vagyon hely.
23És mondá az Úr a szolgának: Menj ki az utakra és a sövényekhez, és kényszerítsd bejőni, hogy megteljék az én házam.
24Mondom pedig nektek, hogy senki ama férfiak közől, kik hivatalosak voltak, nem ízleli meg az én vacsorámat.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
