A Hegyi Beszéd: tanítás Isten Országáról

1A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá,

2ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket:

A Nyolc Boldogság

3»Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.

4Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.

5Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.

6Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégülést nyernek.

7Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.

8Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent.

9Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.

10Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa.

11Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam.

12Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.

A föld sója, a világ világossága

13Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízetlenné válik, mivel sózzák meg? Semmire sem jó többé, mint hogy kidobják, és eltapossák az emberek.

14Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyre épült várost.

15Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van.

16Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.

A törvény és a próféták

17Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem.

18Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik.

19Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.

20Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.

A harag és a megbékélés

21Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre’.(Kiv 20,13)

22Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: ‘Oktalan’, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: ‘Bolond’, méltó a gyehenna tüzére.

23Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened:

24hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat.

25Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek.

26Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért.

A házasságtörés

27Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne törj házasságot!’(Kiv 20,14)

28Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már házasságot tört vele a szívében.

29Ha pedig a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész testedet a gyehennára vessék.

30És ha a jobb kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész tested a gyehennára jusson.

A válás

31Azt is mondták: ‘Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet’.(MTörv 24,1)

32Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki elbocsátja feleségét – kivéve a paráznaság esetét –, házasságtörővé teszi, és aki elbocsátott nővel összeházasodik, házasságot tör.

Az eskü

33Szintén hallottátok, hogy azt mondták a régieknek: ‘Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak, amit esküvel ígértél!’(Lev 19,12)

34Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Isten trónja,

35se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa.(Iz 66,1; Zsolt 48,3)

36A fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni.

37Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.

A bosszú

38Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szemet szemért, és fogat fogért’.(Kiv 21,24)

39Én viszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem aki megüt téged a jobb arcodon, fordítsd oda neki a másikat is.

40És aki el akarja perelni tőled az ingedet, engedd át neki a köpenyedet is;

41s ha valaki kényszerít téged egy mérföldnyire, menj el vele kettőre.

42Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsön akar kérni tőled, el ne fordulj.

Az ellenségszeretet

43Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szeresd felebarátodatés gyűlöld ellenségedet.’(Lev 19,18)

44Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért,

45hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gonoszoknak.

46Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nemde a vámosok is ugyanezt teszik?

47És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mi rendkívülit tesztek? Nemde a pogányok is ugyanezt teszik?

48Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.