50 (49). ZSOLTÁR. AZ IGAZI ISTENTISZTELET
1(Aszaf zsoltára.) Az Úr, az istenek Istene szólt, felszólította a földet napkelettől napnyugatig.
2Sionból, szépsége koronájából ragyog az Úr,
3Istenünk eljött, nem hallgat többé. Emésztő tűz jár előtte, körülötte viharok tombolnak.
4Felhívja az eget, szólítja a földet, így tart ítéletet népe fölött:
5„Gyűjtsétek körém enyéimet, akik az áldozatban velem szövetségre léptek!
6Az egek hirdetik igazságosságát, Isten maga tart ítéletet.
7Halld meg, népem, beszélni fogok, Izrael, ellened tanúskodom.
8Perbe szállok veled és szemed elé tárom (vétkeidet),
9én az Isten, a te Istened.
10Nem áldozatod miatt feddlek meg, égőáldozataidat látom szüntelen.
11Nem tulkot akarok elvenni házadból, sem kecskebakot a nyájadból.
12Hiszen az erdő minden állata enyém, éppúgy, mint hegyeim ezernyi vadja.
13Ismerem az ég minden madarát, s mi a réten mozog, azt is ismerem.
14Ha éheznék, nem szorulnék rád, enyém a földkerekség egész teljessége.
15Talán a tulkok húsát eszem, vagy a bakok vérét iszom?
16A dicséret áldozatát vidd az Úr elé, s váltsd be fogadalmad a Fölséges előtt!
17Akkor kiálts hozzám a csapások napján, megmentelek és te áldani fogsz.”
18De a gonoszokhoz így beszél az Isten: „Törvényeimet miért sorolgatod, miért emlegeted szövetségemet?
19Te, aki gyűlölöd a fegyelmet, és megveted szavamat.
20Ha tolvajt láttál, hozzászegődtél, a házasságtörővel szövetkeztél.
21Szád féktelenül szórta a gonoszságot, nyelved ontotta az álnokságot.
22Leültél és szidtad testvéreidet, anyád fiát gyalázattal illetted.
23Ezt művelted, és én hallgassak? Vélted, hogy hozzád hasonló vagyok?
24A Zsolt 50,21c vers áthelyezve ide: Zsolt 50,7b (12105000702)
25Ti, akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.
26Aki tisztel engem, az a hódolat áldozatát hozza! Az egyenes lelkűeknek megadom, hogy lássák Isten üdvösségét.”