Hálaének a királyért

¹(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.)

²Hatalmadnak örül, Uram, a király,

és segítséged láttán hangosan ujjong.

³Teljesítetted szívének kívánságát,

nem tagadtad meg tőle ajkának kérését.

⁴Eléje siettél üdvözítő áldással,

s fejére színarany koronát helyeztél.

⁵Életet kért tőled, s te megadtad neki

a napok teljességét mindörökre.

⁶Segítségeddel nagy lett a hírneve,

fönséggel és dicsőséggel övezted.

⁷Áldássá tetted őt minden időkre,

s színed előtt örömmel töltötted el.

⁸Hiszen a király az Úrban bizakodik,

a Magasságbeli kegyelmének erejéből

nem fog meginogni.

⁹Emeld föl a kezed elleneid ellen,

s akik gyűlölnek, azokra sújtson le jobbod!

¹⁰Égjenek, mint a kemence tüzében

azon a napon, amelyen arcod megjelenik!

Semmisítse meg őket az Úr haragjában,

eméssze meg őket a tűz!

¹¹Töröld el nemzetségüket a földről,

s ivadékukat az emberek fiai közül!

¹²Bár rosszat forralnak

és cselt szőnek ellened,

győzni sohasem fognak.

¹³Hiszen te mind megfutamítod őket,

s nyilaikat arcukba vezényled.

¹⁴Kelj fel, uram, erőddel,

s mi majd ünnepi éneket zengünk

hatalmadról!