14 (13). ZSOLTÁR. AZ EMBER ISTEN NÉLKÜL

¹(A karvezetőnek – Dávid zsoltára.) Az esztelen ezt mondja szívében: „Nincs Isten!” Megromlottak – szörnyűség, amit művelnek, senki sincs, aki még a jót tenné.

²Az Úr az égből az emberekre tekint, hogy lássa, van-e még, aki értő lelkű, van-e még, aki keresi az Istent.

³Ám mind elfordultak, mind megromlottak, senki, de senki nincs, aki a jót tenné.

⁴Nem térnek észre, akik rosszat tesznek, s emésztik népemet, mint ahogy a kenyeret eszik, azok, akik nem kiáltanak segítségért az Úrhoz.

⁵De majd rettegés veri őket, amilyen rettegés még nem volt, mivel Isten az igazak nemzetségével tart.

⁶Ti meghiúsítottátok tervét a szegénynek, az Úr azonban menedéke marad.

⁷Ki ad segítséget Sionból Izrael számára? Ha egyszer az Úr megfordítja népe sorsát, örül majd Jákob és ujjong Izrael!