132 (131). ZSOLTÁR. A SZÖVETSÉG LÁDÁJA ÁTVITELÉNEK ÉVFORDULÓJÁN

¹(Zarándokének.) Emlékezzél, Uram, kegyesen Dávidra, emlékezzél minden fáradozására!

²Hogy esküdött meg az Úrnak, hogyan tett ígéretet Jákob Erősének:

³„Nem lépek addig házam belsejébe, és nem fekszem le nyugvóhelyemre,

⁴nem engedek addig álmot a szememnek és a szempillámnak nyugalmat,

⁵amíg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob Erősének.”

⁶Lám, hallottunk róla Efratában, megtaláltuk Jaar mezején.

⁷Most hát vonuljunk hajlékához, boruljunk le lába zsámolya előtt.

⁸Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, te és hatalmad ládája.

⁹Papjaid öltözzenek igazságba, akik hűek hozzád, örömükben ujjongjanak!

¹⁰Szolgádnak, Dávidnak kedvéért, ne vesd meg fölkented arcát!

¹¹Az Úr megesküdött Dávidnak igaz esküvel és attól nem áll el: „Testedből utódot emelek trónodra

¹²ha fiaid hűek lesznek szövetségemhez és hűségesek a törvényhez, amelyre tanítom őket, akkor fiaik is trónodon ülnek mindörökre.”

¹³Az Úr kiválasztotta Siont, lakóhelyéül kiszemelte.

¹⁴„Ez nyugalmam helye örökre. Itt fogok lakni, ezt választottam ki;

¹⁵igazait megáldom, igen, megáldom, szegényeit kenyérrel táplálom,

¹⁶papjait üdvösségbe öltöztetem, szentjei vigadnak; igen, ujjonganak.

¹⁷Dávid hatalmát ott megerősítem, fáklyát állítok fölkentemnek.

¹⁸Ellenségeit gyalázatba döntöm, ám rajta koronája fénylik.”

¹⁹

132 (131). ZSOLTÁR. A SZÖVETSÉG LÁDÁJA ÁTVITELÉNEK ÉVFORDULÓJÁN

²⁰Hogy esküdött meg az Úrnak, hogyan tett ígéretet Jákob Erősének:

²¹„Nem lépek addig házam belsejébe, és nem fekszem le nyugvóhelyemre,

²²nem engedek addig álmot a szememnek és a szempillámnak nyugalmat,

²³amíg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob Erősének.”

²⁴Lám, hallottunk róla Efratában, megtaláltuk Jaar mezején.

²⁵Most hát vonuljunk hajlékához, boruljunk le lába zsámolya előtt.

²⁶Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, te és hatalmad ládája.

²⁷Papjaid öltözzenek igazságba, akik hűek hozzád, örömükben ujjongjanak!

²⁸Szolgádnak, Dávidnak kedvéért, ne vesd meg fölkented arcát!

²⁹Az Úr megesküdött Dávidnak igaz esküvel és attól nem áll el: „Testedből utódot emelek trónodra

³⁰ha fiaid hűek lesznek szövetségemhez és hűségesek a törvényhez, amelyre tanítom őket, akkor fiaik is trónodon ülnek mindörökre.”

³¹Az Úr kiválasztotta Siont, lakóhelyéül kiszemelte.

³²„Ez nyugalmam helye örökre. Itt fogok lakni, ezt választottam ki;

³³igazait megáldom, igen, megáldom, szegényeit kenyérrel táplálom,

³⁴papjait üdvösségbe öltöztetem, szentjei vigadnak; igen, ujjonganak.

³⁵Dávid hatalmát ott megerősítem, fáklyát állítok fölkentemnek.

³⁶Ellenségeit gyalázatba döntöm, ám rajta koronája fénylik.”