Izmael születése.

¹Sárai, Ábrám felesége nem szült gyermeket, volt azonban neki egy Hágár nevű egyiptomi szolgálója.

²Sárai így szólt Ábrámhoz: „Nézd, az Úr nem adott nekem gyermeket. Menj be szolgálómhoz, általa talán gyermekhez jutok.” Ábrám megfogadta Sárai tanácsát.

³Sárai, Ábrám felesége, tehát fogta egyiptomi szolgálóját, Hágárt, s amikor Ábrám már 10 éve lakott Kánaán földjén, feleségül adta férjének, Ábrámnak.

⁴Ő együtt volt Hágárral, s ez fogant. Mikor azonban észrevette, hogy fogant, úrnője kicsinek tűnt szemében.

⁵Sárai ezt mondta Ábrámnak: „A velem történt jogtalanság visszaszáll rád. Neked adtam szolgálómat, de most, amikor tudja, hogy fogant, kicsi lettem a szemében. Az Úr legyen bíró köztem és közted.”

⁶Ábrám így felelt Sárainak: „Szolgálód a kezedben van, tégy vele, amit akarsz.” Sárai tehát olyan keményen bánt vele, hogy az megszökött tőle.

⁷Isten angyala egy vízforrásnál talált rá a pusztában, a Sur felé vezető úton levő forrásnál.

⁸Megszólította: „Hágár, Sárai szolgálója, honnan jössz és hová mégy?”

⁹„Úrnőm, Sárai elől menekülök” – válaszolta. Isten angyala ezt mondta neki: „Térj vissza újra úrnődhöz és hajolj meg hatalma előtt.”

¹⁰Az Úr angyala még ezt mondta: „Utódaidat oly számossá teszem, hogy sokaságuk miatt megszámlálni sem tudják őket.”

¹¹Aztán még így szólt: „Nézd, fogantál és fiút fogsz szülni. Nevezd majd Izmaelnek, mert Isten meghallgatott szükségedben.

¹²Olyan ember lesz, mint a vadszamár: keze mindenki ellen és mindenki keze őellene. Összes testvérével szemben telepszik majd le.”

¹³Ekkor ő kimondta az Úr nevét, aki beszélt vele: „Te El Roi vagy!” – azután hozzáfűzte: „Arra tekintettem én itt, aki reám tekint?”

¹⁴Azért nevezték ezt a forrást Lachai-Roi forrásnak. Kádes és Báred között van.

¹⁵Hágár fiút szült Ábrámnak és Ábrám Izmaelnek nevezte fiát, akit Hágár szült neki.

¹⁶Ábrám 86 esztendős volt, amikor Hágár Izmaelt szülte Ábrámnak.