¹Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért.

²Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is megbocsátják vétked.

³Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának?

⁴Aki nem könyörül meg az embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik?

⁵Jóllehet csak ember, kitart a haragban – hát az ő bűneiért ki ad elégtételt?

⁶Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat.

⁷Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársad, az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.

⁸Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember viszályt támaszt.

⁹A bűnös a jóbarátot is elvadítja, a veszély magvát hinti a békén élők közé.

¹⁰A tűz úgy lobog, ahogy a fát rakják, a vita hevétől fokozódik a viszály. Az embernek ereje szerint nő a dühe, és vagyona szerint fokozódik haragja.

¹¹A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra vezet.

¹²Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.

¹³Átkozd a besúgót s a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már romlásba.

¹⁴Sokat megrendített már a harmadik nyelv, az egyik néptől a másikhoz kergetett. Romhalmazzá tett már erős városokat, s nagy emberek házát is romba döntötte.

¹⁵Eltaszított már derék asszonyokat a harmadik nyelv, s elragadta tőlük munkájuk gyümölcsét.

¹⁶Aki figyel rá, nem talál nyugalmat, s nem élhet békében többé soha.

¹⁷Csíkot hagy a bőrön az ostor csapása, de a nyelv csapása csontokat tör össze.

¹⁸Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől.

¹⁹Boldog az az ember, aki rejtve van előle, és a gonosz nyelvnek nem lesz martaléka. Aki nem kénytelen igáját vonszolni, s akit kötelei nem kötnek gúzsba.

²⁰Mert igája vasból készült iga, és vasból fonták a köteleit is.

²¹A halál, amit hoz, rossz halál, nála még az alvilág is jobb.

²²A jámborok fölött nincsen hatalma, ők a lángjaiban nem perzselődtek meg.

²³Akik elhagyják az Urat, azok hatalmába esnek, kigyullad bennük és nem alszik el többé. Úgy ront rájuk, mint a vad oroszlán, és párduc módjára széjjeltépi őket.

²⁴Lám, a birtokodat tövisbokorral keríted, ezüstöd, aranyad zár mögé helyezed.

²⁵Szavadnak is legyen mértéke és súlya, ajtaja és zárja legyen a szádnak is.

²⁶Vigyázz, nehogy a nyelved miatt elbukjál, ellenséged előtt, aki rád les, el ne ess.