Isten félelme próbatétel idején

¹Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra.

²Keményítsd meg szíved és légy állhatatos, a kísértés napján ne kapkodj el semmit.

³Ragaszkodj az Úrhoz és ne tágíts tőle, hogy életed végén majd felmagasztaljon.

⁴Mindent, ami rád szakad, tűrj el békességgel, maradj hűséges a megaláztatásban.

⁵Mert az aranyat tűzben próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors kohójában.

⁶Bízzál az Istenben: gondodat viseli, járj egyenes úton és reménykedj benne.

⁷Akik Istent félitek, várjátok kegyelmét, ne hagyjátok el, nehogy elessetek.

⁸Akik Istent félitek, benne reméljetek, akkor nem marad el a jutalmatok.

⁹Akik Istent félitek, jókat reméljetek, szüntelen örömet és irgalmasságot.

¹⁰Nézzétek a letűnt nemzedékek sorát: melyik szégyenült meg, ha Istenben bízott? Az állhatatosak közül kit hagyott el? S kinek feje fölött nézett el, ha hívta?

¹¹Mert jóságos az Isten és fölötte irgalmas, megbocsátja a bűnt és segít a balsorsban.

¹²Jaj a gyáváknak és a tétováknak, jaj a bűnösnek, aki kettős játékot űz.

¹³Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem talál oltalmat.

¹⁴Jaj neked, ingatag, állhatatlan ember: mit teszel majd, hogyha meglátogat az Úr?

¹⁵Akik az Urat félik, hallgatnak szavára, s az útjain járnak, akik őt szeretik.

¹⁶Akik félik az Urat, keresik a kedvét, és akik szeretik, törvényében élnek.

¹⁷Akik az Urat félik, kitárják szívüket, s rábízzák magukat igaz alázattal.

¹⁸Vessük magunkat Isten karjaiba, ne kerüljünk az emberek kezébe, mert amilyen nagy ő, éppoly nagy irgalma.