I. ÜDVÖSSÉG A HITBEN

Isten a zsidókat is megítéli.

¹Nincs hát számodra mentség, bárki vagy is, te ember, aki ítélkezel. Mert amikor mást elítélsz, magadat marasztalod el, hiszen ugyanazt műveled te is, ítélkező.

²Márpedig tudjuk, hogy Isten ítélete igazságosan éri azokat, akik effélét művelnek.

³Azt hiszed talán, te ember, hogy kibújhatsz Isten ítélete alól, ha elítéled azokat, akik ilyeneket tesznek, amikor magad is ugyanazt műveled?

⁴Avagy semmibe veszed, hogy Isten végtelenül jó, türelmes és elnéző, s nem jut eszedbe, hogy irgalma bűnbánatra akar vezetni?

⁵Konokságodban és szíved megrögzöttségében csak büntetést halmozol magadra, a haragnak és az Isten igazságos ítélete megnyilvánulásának napjára.

⁶Ő kinek-kinek tettei szerint fizet:

⁷örök élettel annak, aki a jótettekben kitartva dicsőségre, tiszteletre és halhatatlanságra törekszik,

⁸haraggal és megtorlással annak, aki haszonleső, s nem hajlik az igazságra, hanem a gonoszsággal tart.

⁹Mindenkit, aki gonoszat művel, utolér a kín és a gyötrelem, elsősorban a zsidót, azután a pogányt.

¹⁰S dicsőség, tisztelet és békesség vár mindenkire, aki jót tesz, elsősorban a zsidóra, azután a pogányra.

¹¹Isten ugyanis személyválogatás nélkül ítél.

¹²Az, aki úgy vétkezett, hogy a törvény nem kötelezte, a törvény nélkül vész el, aki pedig a törvénynek alávetve vétkezett, a törvény alapján nyeri el ítéletét,

¹³mert Isten szemében a törvénynek nem a hallgatója válik igazzá, hanem a megtartója igazul meg.

¹⁴Amikor a pogány törvény híján a természet szavára jár el a törvény szerint, törvény híján saját magának a törvénye.

¹⁵Ezzel igazolja, hogy a törvényszabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon,

¹⁶amelyen evangéliumom szerint Isten Jézus Krisztus által ítélkezik az emberek rejtett dolgai fölött.

¹⁷De ha te zsidónak mondod magad, és a törvényre támaszkodol, és az Istennel dicsekszel,

¹⁸ismered is akaratát és ki tudod választani a jobbat, mert a törvény megtanított rá.

¹⁹Ha a vakok vezetőjének, a sötétben élők világosságának, a tudatlanok tanítójának,

²⁰a kiskorúak mesterének tartod magad, ha a törvényben megkaptad a megismerés és igazság foglalatát,

²¹ha mást tanítasz, magadat miért nem tanítod? Azt hirdeted: ne lopj, s magad lopsz?

²²Azt mondod: ne törj házasságot, s magad házasságot törsz? Utálod a bálványokat, és templomrablást követsz el?

²³Kérkedsz a törvénnyel, és törvényszegéssel gyalázod az Istent?

²⁴Valóban: miattatok káromolják Isten nevét a pogányok, ahogy írva van.

A zsidók vallási kiváltságai.

²⁵A körülmetélés hasznodra válik, ha megtartod a törvényt, de ha áthágod a törvényt, körülmetéltből körülmetéletlenné válsz.

²⁶Ha pedig a körülmetéletlen megtartja a törvény rendelkezéseit, körülmetéletlenül is nemde körülmetéltnek számít?

²⁷Ilyenkor a származása szerint körülmetéletlen, aki megtartja a törvényt, ítélkezik fölötted, mert a törvény betűje és a körülmetélés ellenére törvényszegő vagy.

²⁸Nem az a zsidó, aki látszatra az, s nem az a körülmetélés, ami a testen látható,

²⁹az a zsidó, aki bensőleg az, s aki nem betű szerint, hanem lélek szerint körülmetélt. Az ilyen nem embertől, hanem Istentől kapja a dicséretet.