Próbatétel a pusztában.

¹Vigyázzatok, tartsátok meg az egész törvényt, amelyet ma szabok nektek, hogy életben maradjatok, sokasodjatok, bevonuljatok és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet az Úr atyáitoknak esküvel ígért.

²Gondolj az egész útra, amelyen az Úr, a te Istened negyven éven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon, próbára tegyen, megvizsgálja szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem.

³Megalázott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, amelyet nem ismertél és atyáid sem ismertek, hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, sokkal inkább azzal él az ember, ami az Úr szájából jön.

⁴Negyven esztendeig nem kopott le rólad a ruha és nem dagadt meg a lábad.

⁵Ismerd el szívedben, hogy az Úr, a te Istened úgy nevelt, ahogy az ember a fiát neveli.

⁶Tartsd meg tehát az Úrnak, a te Istenednek parancsait: járj az ő útjain és féld!

Kísértések az Ígéret földjén.

⁷Az Úr, a te Istened szép országba vezérel, olyan országba, ahol patakok, források és folyók erednek a völgyekben és a hegyekben;

⁸olyan országba, ahol van búza és árpa, szőlőtőke, fügefa és gránátalma; olyan országba, ahol vannak olajfák s van méz;

⁹olyan országba, ahol nem kell aggódnod élelmed miatt, s nem szenvedsz hiányt semmiben; olyan országba, ahol a kő vasat tartalmaz, s a hegyekből rezet bányászhatsz.

¹⁰Ha azonban eszel és jóllaksz, dicsőítsd az Urat, a te Istenedet a szép országért, amelyet adott neked.

¹¹Vigyázz, ne feledkezz meg az Úrról, a te Istenedről, nem tartván meg parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, amelyeket ma szabott neked.

¹²Amikor majd jóllaksz, szép házakat építesz, s bennük laksz,

¹³jószágod és nyájad szaporodik, ezüstöd és aranyad gyűlik, s mindened, amid csak van, gyarapszik,

¹⁴szíved ne váljék elbizakodottá, ne felejtsd el az Urat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából;

¹⁵átvezetett a mérges kígyók és skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg a víztelen sivatagon, aki a kősziklából vizet fakasztott neked,

¹⁶a pusztában pedig mannával táplált, amelyet atyáid sem ismertek, hogy így megalázzon és próbára tegyen, végül azonban jóra fordíthassa sorod.

¹⁷Nehogy azt gondold akkor magadban: saját erőmből s kezem munkájával teremtettem meg ezt a jólétet.

¹⁸Gondolj az Úrra, a te Istenedre, arra, hogy Ő adta az erőt a jólét megteremtéséhez, hogy megtartsa a szövetséget, amelyet atyáiddal esküvel kötött, ahogy ez most is van.

¹⁹Ha teljesen megfeledkezel az Úrról, a te Istenedről, s más istenekhez szegődsz, imádod őket és leborulsz előttük, ma ünnepélyesen kijelentem: egytől egyig elpusztultok.

²⁰Ahogyan elpusztította előttetek az Úr a népeket, ti is elpusztultok, mivel nem engedelmeskedtetek az Úr, a ti Istenetek szavának.