A szövetség ládája és Lévi kiválasztása.
1Akkor így szólt hozzám az Úr: „Faragj két kőtáblát, olyanokat, mint amilyenek az előzők voltak és gyere föl a hegyre! Egy faládát is készíts!
2A kőtáblákra fölírom a parancsokat, amelyek az előzőkön álltak, amelyeket összetörtél; majd tedd be őket a ládába!”
3Csináltam hát egy ládát akácfából, aztán kifaragtam két kőtáblát, olyanokat, mint az előzők voltak, majd a két táblával a kezemben fölmentem a hegyre.
4Akkor az Úr ugyanolyan írással, mint előzőleg, fölírta a táblákra azt a tíz parancsot, amelyet a lángokból közölt veletek azok a napon, amikor egybegyűltetek a hegyen. Aztán átadta őket.
5Amikor újra lejöttem a hegyről, betettem a táblákat a ládába, amelyet készítettem, s ott maradtak, ahogyan az Úr parancsolta nekem.
6Izrael fiai Beerot-Bene-Jaakant elhagyva továbbvonultak Mozerátba. Ott meghalt Áron, ott is temették el. Fia, Eleazár vette át helyette a papi tisztséget.
7Innen Gudgodába mentek, Gudgodából Jotbatába, erre a vízben gazdag vidékre.
8Akkoriban választotta ki az Úr Lévi törzsét, hogy vigyék a szövetség ládáját, az Úr színe előtt álljanak és szolgáljanak neki és nevében áldást osszanak, [ahogy ezt] mindmáig [teszik].
9Ezért nincs része és öröksége Lévinek, mint testvéreinek. Az Úr az öröksége, ahogy az Úr, a te Istened megmondta neki.
10Mint első alkalommal, most is negyven nap és negyven éjjel maradtam fönn a hegyen. Ezúttal meghallgatott az Úr: nem akart elpusztítani téged.
11Aztán így szólt hozzám az Úr: „Menj, s állj a nép élére, hogy bevonuljon, s birtokba vegye azt a földet, amelyre megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom!”
A szív megtisztítása.
12S most, Izrael, mit kíván tőled az Úr, a te Istened? Csak azt, hogy Uradat, Istenedet féld, az Ő útjain járj, szeresd, és az Úrnak, a te Istenednek szíved, lelked mélyéből szolgálj,
13úgy, hogy – a magad javára – megtartod az Úr parancsait és törvényeit, amelyeket ma szabok neked.
14Nézd, az Úré, a te Istenedé az ég és az egek ege, a föld, s minden, ami rajta van.
15Mégis, az Úr egyes-egyedül atyáidnak adta meg, hogy szerethessék, és az összes nép közül benneteket, az ő utódaikat választotta ki, ahogy azt ma is (láthatjátok).
16Ezért metéljétek körül szíveteket, s ne legyetek többé keménynyakúak!
17Mert az Úr, a ti Istenetek az Istenek Istene és az Urak Ura, a nagy, a hatalmas és a félelmetes Isten, aki nem részrehajló, s akit nem lehet ajándékkal megvesztegetni,
18aki igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti az idegent, kenyeret és ruhát ad neki.
19Ti is szeressétek az idegent! Mert Egyiptom földjén magatok is idegenek voltatok.
20Féld az Urat, a te Istenedet, szolgálj neki, ragaszkodj hozzá és az ő nevére esküdj!
21Ő a te dicsőséged, a te Istened, aki azokat a nagy és félelmetes dolgokat tette veled, amelyeket a saját szemeddel láttál.
22Hetven lelket számláltak atyáid, amikor Egyiptomba átvándoroltatok, most pedig úgy megsokasított az Úr, a te Istened, mint égen a csillagokat.