1A jóvátételi áldozat szertartása ilyen: Ez nagyon szent dolog.
2Ott kell feláldozni az állatot, ahol az égőáldozatot bemutatják, és a pap öntse rá a vérét körös-körül az oltárra.
3Azután ajánlja fel az egész hájat: a farkat, a beleket borító hájat,
4a két vesét, a rájuk és a véknyakra tapadó hájjal együtt, továbbá minden hájat, amelyet leválaszt a májról és a vesékről.
5A pap égesse el ezeket a darabokat az oltáron, mint az Úrnak készített eledelt. Ez jóvátételi áldozat:
6a papság minden férfi tagja ehet belőle. Szent helyen egyék meg, mivel nagyon szent dolog.
7Mind a bűnért való áldozat, mind a jóvátételi áldozat bemutatásakor ugyanaz a szabály: a papé legyen az adomány, amellyel az engesztelés szertartását végezte.
8Az áldozatnak a bőre, amelyet valaki elhoz a papnak égőáldozatul, legyen a papé.
9Minden kemencében sütött ételáldozat, minden serpenyőben vagy roston sütött adomány legyen a papé, aki felajánlja.
10De minden olajjal dagasztott vagy száraz ételáldozat legyen Áron összes fiaié, különbség nélkül.
11Az Úrnak felajánlott közösségi áldozatnak ez a szertartása:
12Ha dicsőítő áldozattal kapcsolják egybe, tegyenek hozzá olajban dagasztott kovásztalan kalácsot, olajjal kevert, kalácsnak elkészített lisztlángot.
13Ezt az adományt kovászos tésztából készült lepénnyel együtt ajánlják fel dicsőítésül mint közösségi áldozatot.
14Minden ételáldozati adományból fel kell ajánlani egy darabot az Úrnak járandóság címén, s az legyen a papé, aki a közösségi áldozatnak a vérét vette.
15Az áldozat húsát még aznap meg kell enni, amelyen feláldozták, és semmit sem szabad belőle másnapra hagyni.
16Ha az áldozatot fogadalomból vagy önkéntes adomány címén ajánlják fel, egyék meg a feláldozás napján és a következő napon,
17de ami az áldozat húsából harmadnapra megmarad, azt el kell égetni.
18Ha még a harmadik napon is esznek a közösségi áldozat húsából, akkor aki azt felajánlotta, nem lesz kedves. Nem is számítják be neki; ez már romlott hús, és aki eszik belőle, viseli tettének terhét.
19Azt a húst sem szabad megenni, amely valamilyen tisztátalan dologgal érintkezett, hanem el kell égetni. Az ehet a húsból, aki tiszta,
20aki azonban tisztátalan, és mégis eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népéből.
21Ha valaki tisztátalanságot érint, akár emberét, akár állatét, akár bármilyen tisztátalan dolgot, és utána eszik az Úrnak közösségi áldozatul felajánlott áldozatnak a húsából, azt ki kell irtani népéből.”
22Az Úr így szólt Mózeshez:
23„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Ne egyétek meg a bika, a juh és a kecske zsírját.
24Az elhullott vagy széttépett állat zsírját mindenre föl lehet használni, de ti ne egyétek meg.
25Aki mégis megeszi annak az állatnak a zsírját, amelyet az Úrnak eledelül feláldoztak, azt ki kell irtani népéből.
26Bárhol laktok is, ne egyetek a vérből, sem a szárnyasokéból, sem a marhákéból.
27Aki a vért elfogyasztja, bárki is, ki kell irtani népéből.”
28Az Úr így szólt Mózeshez:
29„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: Aki közösségi áldozatot ajánl fel az Úrnak, az hozza el az áldozat egy részét.
30Saját kezével hozza el az Úrnak szánt eledelt, azaz a szegyhez tapadó hájat. Hozza el a szegyet is, és lengetéssel ajánlja fel az Úr előtt.
31A pap a hájat égesse el az oltáron, a szegy pedig legyen Ároné és fiaié.
32A közösségi áldozatból való járandóság címén adjátok a papnak a jobb lapockát.
33A jobb lapocka Áron fiai közül azé legyen, aki bemutatja a közösségi áldozat vérét és háját.
34Izrael fiainak közösségi áldozatából visszatartom a szegyet és ezt a lapockát, s Áronnak, a főpapnak meg a fiainak adom. Ez mint örök törvény kötelezi Izrael fiait.”
35Ez volt Áronnak és fiainak a része az Úr számára készült áldozatból azon a napon, amelyen bemutatták az Úrnak mint az ő papjai.
36Az Úr törvénye kötelezi Izrael fiait, hogy ezt megadják nekik fölkenésük napján. Örök törvény ez minden utódotok számára.
37Ez tehát az égőáldozatnak, az ételáldozatnak, a bűnért való áldozatnak, a jóvátételi áldozatnak, a beiktatásnak és a közösségi áldozatnak a szertartása.
38Ezt parancsolta az Úr Mózesnek a Sínai-hegyen azon a napon, amelyen elrendelte a sínai pusztában, hogy Izrael fiai mutassák be áldozataikat az Úrnak.