¹3. GYŐZELEMA zsidók megtámadják az asszírok táborát.Ezután Judit így szólt hozzájuk: „Hallgassatok meg, testvérek! Fogjátok ezt a fejet, és akasszátok ki a fal ormára!

²Majd amikor megvirrad és fölkel a nap a föld fölött, mindegyitek ragadja meg fegyverét, és minden harcra termett férfi vonuljon ki a városból. Állítsatok vezért a csapat élére, mintha a völgybe akarnátok levonulni az asszírok előőrséhez, de ne vonuljatok le.

³Erre megragadják fegyverüket, lemennek a táborba, és fölébresztik az asszír sereg vezéreit, azok meg Holofernesz sátrához futnak, de nem találják ott.

⁴Rémület vesz rajtuk erőt, és megfutamodnak előlünk. Ti és mind, akik Izrael hegyvidékén laktok, üldözzétek és győzzétek le őket menekülés közben.

⁵Mielőtt azonban ezt megtennétek, hívjátok ide az ammonita Achiort, hadd lássa és hadd emlékezzék Izrael házának gyalázójára, aki ideküldte, hogy halálát lelje köztünk.”

⁶Elhívatták hát Achiort Uzija házából. Amikor megérkezett és meglátta Holofernesz fejét az egybegyűlt népből az egyik ember kezében, arcra borult, és elájult.

⁷Amikor fölemelték, Judit lábához vetette magát, leborult előtte és így szólt: „Légy áldott Júda minden sátorában és minden nép között! Remegjenek a félelemtől mind, akik meghallják nevedet!

⁸Most pedig beszéld el nekem, mind, amit ezekben a napokban tettél.”Akkor Judit az egész nép hallatára elbeszélte mind, amit attól a naptól tett, hogy elhagyta Betiluát, egészen addig az óráig, amelyben beszélt velük.

⁹Amikor befejezte beszédét, a nép örömrivalgásban tört ki, és ujjongása betöltötte a várost.

¹⁰Achior meg azok láttán, amit Izrael Istene tett, szilárdan hitt Istenben, körülmetéltette előbőrét, és végérvényesen Izrael házához csatlakozott.

¹¹Amikor hajnalodott, kiakasztották Holofernesz fejét a falra, mindenki megragadta fegyverét, és a hegy lejtőjén – csoportokban – megindultak lefelé.

¹²Amikor meglátták őket Asszír fiai, hírvivőket küldtek vezetőikhez, azok pedig jelentették a dolgot a vezéreknek, a parancsnokoknak és az összes tisztnek.

¹³Így jutottak el Holofernesz sátorához, és szóltak emberének: „Keltsd föl urunkat, mert ezek a szolgák támadást merészeltek indítani ellenünk, hogy teljesen megsemmisítsük őket.”

¹⁴Bagoasz bement a sátorba, és a kárpit előtt tapsolt a kezével, mert azt gondolta, hogy Holofernesz Judittal alszik.

¹⁵Mivel senki sem válaszolt, félrehúzta a kárpitot, és belépett a hálószobába. Ott találta (Holoferneszt) a küszöbön, holtan, a feje le volt vágva.

¹⁶Hangosan felkiáltott, sírt, zokogott, jajgatott, és megszaggatta ruháját.

¹⁷Aztán bement abba a sátorba is, amelyben Judit lakott, de nem találta ott.

¹⁸Erre a nép közé futott, és azt kiabálta: „Ó, ti hűtlen szolgák! A héberek közül egyetlen asszony szégyent hozott Nebukadnezár házára: Holofernesz levágott fejjel hever a földön!”

¹⁹Amikor az asszír vezérek ezt a hírt meghallották, lelküket hatalmába kerítette a rémület, megszaggatták ruhájukat, s az egész tábor visszhangzott kiáltozásuktól és jajgatásuktól.