Józsue könyve

I. AZ ÍGÉRET FÖLDJÉNEK ELFOGLALÁSA

1. ELŐKÉSZÜLETEK

Felhívás az Ígéret földjére való bevonulásra.

¹Mózesnek, az Úr szolgájának halála után szólt az Úr Józsuéhoz, Nun fiához, Mózes szolgájához, s azt mondta:

²„Szolgám, Mózes halott. Indulj, kelj át a Jordánon, te és ez az egész nép, arra a földre, amelyet Izrael fiainak adok.

³Minden helyet, amelyet talpatok ér, nektek adok, ahogy Mózesnek mondtam.

⁴A pusztától és Libanontól a nagy folyóig, az Eufráteszig, s napnyugat felé a Nagy-tengerig terjed határotok.

⁵Senki sem lesz képes ellenállni neked egész életedben: veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam, nem hagylak el, nem szolgáltatlak ki.

Az isteni segítség föltétele a hűség.

⁶Légy erős és kitartó, mert te adod birtokul ennek a népnek a földet, amelyre atyáiknak megesküdtem, hogy nekik adom.

⁷Légy hát erős és kitartó, s ügyelj, hogy mindenben a törvény szerint járj el, amelyet szolgám, Mózes szabott neked; ne térj el tőle se jobbra, se balra, hogy minden úton sikerrel járj.

⁸Ennek a törvénynek a könyve legyen minden időben ajkadon; fontolgasd éjjel-nappal, ügyelj, s mindenben ahhoz szabd tetteidet, ami benne írva van. Akkor szerencsés leszel minden vállalkozásodban: sikerülni fog neked. Hát nem azt a parancsot adtam neked,

⁹hogy légy erős és kitartó? Ne félj és ne aggódj tehát, mert az Úr, a te Istened veled lesz mindenütt, ahova csak mész.”

A Jordánon inneni törzsek segítsége.

¹⁰Akkor Józsue ezt a parancsot adta a nép írnokainak:

¹¹„Járjátok be a tábort, és mondjátok meg a népnek: Lássátok el magatokat élelemmel, mert három napon belül átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek a földet, amelyet az Úr, a ti Istenetek ad nektek birtokul.”

¹²Ruben és Gád fiaihoz, továbbá Manassze törzse feléhez pedig így szólt Józsue:

¹³„Emlékezzetek arra, amit az Úr szolgája, Mózes parancsolt nektek: Az Úr, a ti Istenetek nyugalmat ad nektek, s nektek adja itt ezt a földet.

¹⁴Asszonyaitok, gyermekeitek és jószágotok maradjanak azon a földön, amelyet Mózes a Jordánon túl adott nektek. Ti ellenben, fegyverforgatásra képes férfiak, mindnyájan vonuljatok tovább testvéreitek élén, és legyetek segítségükre,

¹⁵míg az Úr testvéreiteknek is meg nem adja a nyugalmat, mint nektek, s ők is birtokukba nem veszik a földet, amelyet az Úr, az ő Istenük ad nekik. Akkor visszatérhettek arra a földre, amely a tiétek, s amelyet Mózes, az Úr szolgája adott nektek a Jordánon túl, napkelet felé.”

¹⁶Így válaszoltak Józsuénak: „Mindent megteszünk, amit parancsolsz, s elmegyünk mindenhova, ahová csak küldesz bennünket.

¹⁷Egészen úgy hallgatunk rád, ahogyan Mózesre hallgattunk. Csak legyen veled az Úr, a te Istened, ahogy Mózessel vele volt!

¹⁸Aki ellened szegül, s nem engedelmeskedik parancsaidnak, bármit parancsolsz is neki, az haljon meg. Te pedig légy erős és kitartó!”