Sámson felégeti a filiszteusok vetését.

¹Bizonyos idő elteltével, a gabona aratása idején Sámson elment, hogy meglátogassa feleségét. Vitt neki egy kecskegidát és kijelentette: „Be szeretnék menni feleségemhez a hálószobába.” Apósa azonban megtiltotta neki.

²„Azt hittem – válaszolta –, hogy meggyűlölted, azért hozzáadtam egy cimborádhoz. De hát a húga nem szebb nála? Legyen helyette ő a feleséged.”

³Sámson így felelt neki: „Ezúttal nem érhet vád a filiszteusok részéről, ha rosszat teszek nekik.”

⁴Ezzel Sámson elment, fogott háromszáz rókát, s szerzett egy csomó csóvát. Az állatokat farkuknál összekötötte egymással, és minden két farok közé tett egy csóvát.

⁵Aztán meggyújtotta a csóvákat, és nekieresztette a rókákat a filiszteusok vetéseinek. Így meggyújtotta a kévéket meg a lábon álló vetéseket, aztán a szőlőket és olajfákat is.

⁶A filiszteusok kérdezgették: „Ki tette ezt?” Ezt a választ kapták: „Sámson, a timnai ember veje, mert elvette tőle feleségét és a barátjának adta.” Erre a filiszteusok elmentek, s elégették az asszonyt és családját.

⁷Sámson így szólt: „Mivelhogy így tettetek, nem nyugszom, míg bosszút nem állok rajtatok.”

⁸Megverte őket tetőtől talpig, nagy csapást mért rájuk. Ezután lement és Etam sziklabarlangjában telepedett le.

Az állkapocs.

⁹A filiszteusok felvonultak, s Júda földjén ütöttek tábort. Egészen Lehiig nyomultak előre.

¹⁰A júdeaiak így szóltak hozzájuk: „Miért jöttetek hozzánk?” Azok ezt válaszolták: „Avégett jöttünk, hogy megkötözzük Sámsont és elbánjunk vele azért, amit velünk tett.”

¹¹Erre Júdából lement háromezer ember Etam sziklabarlangjához, és így szóltak Sámsonhoz: „Nem tudod, hogy a filiszteusok uralkodnak rajtunk? Mit tettél?” Így válaszolt nekik: „Amit ők tettek velem, azt tettem én is velük.”

¹²„Azért jöttünk – mondták neki –, hogy megkötözzünk és a filiszteusok kezébe adjunk.” Sámson így szólt hozzájuk: „Esküdjetek meg nekem, hogy nem öltök meg.”

¹³„Nem! – válaszolták neki. – Mi csak megkötözünk és a kezükbe adunk. Arról azonban, hogy megöljünk, szó sem lehet.” Meg is kötözték két új kötéllel, és fölhúzták a szikláról.

¹⁴Amikor Lehibe érkeztek, a filiszteusok diadalordítással elé rohantak. Ám az Úr lelke Sámsonra szállt, s a karján levő kötelek – mint tűztől perzselt fonalak – lemállottak kezéről.

¹⁵Talált ott egy friss szamárállkapcsot, kinyújtotta kezét, megragadta és agyonvert vele ezer embert.

¹⁶Sámson ekkor így szólt: „Egy hitvány állkapoccsal jól elpáholtam őket, egy szamár állkapcsával agyonvertem ezer embert.”

¹⁷Amikor befejezte beszédét, elhajította az állkapcsot, és elnevezte azt a helyet Ramat-Lehinek.

¹⁸Mivel nagyon megszomjazott, így könyörgött az Úrhoz: „Nagy győzelmet arattál szolgád keze által, s most pusztuljak el a szomjúságtól és essem a körülmetéletlenek kezébe?”

¹⁹Akkor Isten megrepesztette Lehi barlangját, s víz fakadt belőle. Sámson ivott, életereje visszatért és új erőre kapott. Ezért nevezték el ezt a forrást Ain-Hakkorénak. A mai napig is megvan Lehiben.

²⁰Sámson húsz évig volt bírája Izraelnek a filiszteusok idejében.