Szancherib támadása.

¹E hűséget bizonyító tettek után jött Szancherib, Asszíria királya. Miután betört Júdába, ostrom alá fogta a megerősített városokat, és parancsokat adott elfoglalásukra.

²Hiszkija látta, hogy Szancherib megérkezett, és figyelme Jeruzsálem elfoglalására irányul.

³Azért tanácsot tartott főembereivel és vitézeivel, hogy a városon kívül levő vízforrásokat el kellene rejteni. Hozzá is járultak.

⁴Erre tömérdek népet összegyűjtöttek, és elrejtették az összes forrást, meg a patakot is, amely a táj közepén folyt. Így gondolkodtak: „Ne találjanak Asszíria királyai bőséges vizet, ha idejönnek!” –

⁵Majd serényen hozzálátott, és újjáépítette a szétomlott falakat, bástyákat emelt, kívül meg egy másik falat. Dávid városában megerősítette a Millót. Azután hajítófegyvereket készíttetett nagy mennyiségben, meg pajzsokat.

⁶A nép élére vezéreket állított. Magához hívta őket a város kapujánál levő térségre, és buzdító beszédet intézett hozzájuk:

⁷„Legyetek erősek és bátrak! Ne féljetek és ne rettegjetek Asszíria királyától, és a vele levő sokaságtól, mert aki velünk van, erősebb, mint ő.

⁸Vele húsból való kar van, velünk meg az Úr, a mi Istenünk, aki megsegít bennünket és részt vesz a harcainkban.” A nép rá is hagyatkozott Hiszkijának, Izrael királyának szavaira.

Szancherib fenyegetései.

⁹Ezek után Szancherib, Asszíria királya, aki alattvalóival együtt Lachisnál állt, elküldte szolgáit Jeruzsálembe, Hiszkijához, Júda királyához és egész Júdához, amely Jeruzsálemben tartózkodott. Ez volt az üzenet:

¹⁰„Asszíria királya, Szancherib üzeni nektek: Miben bíztok, hogy az ostromlott Jeruzsálemben akartok maradni?

¹¹Hát rá tudott benneteket szedni Hiszkija, hogy éhen és szomjan veszítsen? Azt állítja ugyan: Az Úr, a mi Istenünk megszabadít bennünket Asszíria királyának hatalmától.

¹²De nem ő az a Hiszkija, aki eltávolította a magaslatait és az oltárait? Nem ő az, aki azt mondta Júdának és Jeruzsálemnek: Csak egy oltár előtt boruljatok le, és csak azon gyújtsatok tömjént.

¹³Azt sem tudjátok, hogy én és atyáim mit tettünk a világ valamennyi népével? Hát a világ népeinek istenei meg tudták szabadítani országaikat a kezemtől?

¹⁴Atyáim népeket irtottak ki. Összes isteneik között melyik volt az, aki ki tudta szabadítani népét a kezemből? Hát éppen a ti Istenetek tudna megmenteni benneteket a kezemtől? –

¹⁵Ne engedjétek, hogy Hiszkija becsapjon és rászedjen benneteket ebben a dologban! Ne higgyetek neki! Mert ha egy nép és egy ország istene se tudta megszabadítani népét a kezemtől, akkor a ti Istenetek se fog kiszabadítani benneteket a hatalmamból!”

¹⁶Szolgái még sok mást is beszéltek az Úristen és szolgája, Hiszkija ellen.

¹⁷Sőt levelet is írt, és abban is gúnyolta az Urat, Izrael Istenét, és ilyen szavakkal támadta: „Amint a világ népeinek istenei nem tudták népüket megmenteni a hatalmamtól, úgy Hiszkija Istene sem fog kiszabadítani benneteket a kezemből!”

¹⁸Hangosan, zsidó nyelven kiáltoztak Jeruzsálem népéhez, amely a falakon állt. Meg akarta őket ijeszteni és félemlíteni, hogy elfoglalhassa a várost.

¹⁹Úgy beszéltek Jeruzsálem Istene ellen, ahogyan a föld népeinek istenei ellen szoktak, melyek csak emberi kezek alkotásai.

Az Úr meghallgatja Hiszkija imádságát.

²⁰Emiatt Hiszkija király és Izajás próféta, Ámosz fia, könyörgésükkel az eget ostromolták.

²¹Erre az Úr egy angyalt küldött és elpusztított Asszíria királyának táborában minden harcost, vezért és főembert, úgyhogy szégyenszemre vissza kellett térnie országába. Akkor betért istenének templomába, ott a saját fiai ölték meg, karddal.

²²Így mentette meg az Úr Hiszkiját és Jeruzsálem lakóit Asszíria királyának, Szancheribnek hatalmától, sőt összes ellenségeinek kezétől. Így nyugalmuk lett mindenfelől.

²³Ekkor sokan ajándékokat hoztak Jeruzsálembe az Úrnak, és drágaságokat Hiszkijának, Júda királyának. Ettől kezdve nagy híre lett az összes nemzet között.

Hiszkija uralkodásának egyéb eseményei.

²⁴Ebben az időben Hiszkija halálosan megbetegedett. Amikor az Úrhoz könyörgött, az meg is hallgatta, sőt csodajelt is adott neki.

²⁵Hiszkija azonban nem viszonozta a kapott jótéteményt, mert szíve felfuvalkodott. Ezért az Úr haragra gyúlt ellene, Júda és Jeruzsálem ellen.

²⁶Mivel azonban Hiszkija Jeruzsálem lakóival együtt megalázkodott szívének felfuvalkodottsága miatt, azért nem érte őket utol Hiszkija idejében az Úr haragja.

²⁷Hiszkijának igen nagy gazdagsága és híre volt. Sok kincset gyűjtött magának: ezüstöt, aranyat, drágakövet, fűszereket, pajzsokat és mindenféle értékes tárgyat.

²⁸Gabona­, must­ és olajjövedelme elhelyezésére raktárakat, a különféle állatok számára istállókat, juhaklokat,

²⁹magának meg városokat építtetett. Igen sok juhnyája és marhacsordája volt, mert az Isten igen nagy gazdagságot adott neki.

³⁰Hiszkija volt az, aki elrejtette Gichon vizeinek felső lefolyását, és levezettette Dávid városának nyugati oldalára. Hiszkijának minden dolga sikerült.

³¹De amikor Bábel fejedelmei követeket küldtek hozzá, hogy érdeklődjön a csodajel után, amely az országban történt, elhagyta őt az Isten. Próbára akarta tenni, hogy megismerje mindazt, ami a szívében volt.

Hiszkija halála és temetése.

³²Hiszkija egyéb dolgai és jámborsága meg vannak írva Izajás prófétának, Ámosz fiának látomásában, meg Júda és Izrael királyainak könyvében.

³³Amikor Hiszkija megtért atyáihoz, a Dávid fiainak sírjához vezető emelkedőnél temették el. Halála alkalmával egész Júda és Jeruzsálem kifejezte hódolatát. Fia, Manassze lett helyette a király.