4. JEHOSAFÁT JÁMBOR URALMA

Jehosafát hatalma.

¹Helyette fia, Jehosafát lett a király. Arra törekedett, hogy erősebb legyen, mint Izrael.

²Ezért csapatokat helyezett el Júda minden megerősített városában. Helyőrségeket rendelt Júda országába és Efraimnak atyja, Aza által elfoglalt városaiba.

Jehosafát buzgósága a törvényért.

³Az Úr Jehosafáttal volt, mert atyjának fiatalkori útjain járt. Nem a Baálokat követte,

⁴hanem atyja Istenét. Az ő parancsolatai szerint élt, nem pedig Izrael gonosztetteit követte.

⁵Ezért az Úr megerősítette kezében a királyságot. Egész Júda ajándékot adott Jehosafátnak, és így nagy gazdagsághoz és dicsőséghez jutott.

⁶Szíve úgy felbátorodott az Úr útjain, hogy még a magaslatokat és a bálványokat is eltávolította Júdából.

⁷Uralkodásának harmadik esztendejében elküldte főemberei közül Benhajilt, Obadját, Zecharját, Netaneelt és Michaját, hogy tanítsák a népet Júda városaiban.

⁸Velük voltak a leviták közül Semaja, Netanja, Zebadja, Azahel, Semirámot, Jehonátán, Adonija és Tobija leviták, valamint Elisama és Jehorám papok.

⁹Amikor Júdában tanítottak, velük volt az Úr Törvényének Könyve. Bejárták Júda minden városát és tanították a népet.

Jehosafát hadserege.

¹⁰A Júda körül levő föld királyságai nem mertek hadakozni Jehosafát ellen az Úrtól való félelmükben.

¹¹A filiszteusok ajándékot és hűbéradót hoztak Jehosafátnak, az arabok pedig a nyájaikból hoztak: hétezerhétszáz kost és ugyanannyi kecskét.

¹²Így Jehosafát egyre hatalmasabb lett, Júdában várakat és raktárvárosokat épített,

¹³úgyhogy nagy készletei voltak Júda városaiban. Harcos férfiai és erős vitézei voltak Jeruzsálemben.

¹⁴Ezeknek jegyzéke nemzetségük szerint a következő: Júdából Adnak vezér háromszázezer vitézzel,

¹⁵valamint Jehohanan vezér kétszáznyolcvanezerrel,

¹⁶továbbá Amazja, Zekri fia, aki önként az Úrnak szentelte magát, kétszázezer vitézzel.

¹⁷Benjaminból a vitéz harcos Eljada, vele kétszázezer ember pajzzsal és íjjal fölszerelve,

¹⁸továbbá Jehozabad száznyolvanezer harcra kész emberrel.

¹⁹Mindezek a király rendelkezésére álltak, nem számítva azokat, akiket a király a megerősített városokba rendelt Júda egész területén.