Jeruzsálem ostroma. Cidkija elszakadt Bábel királyától.
1Uralmának 9. esztendejében a hónap tizedik napján történt, hogy Bábel királya, Nebukadnezár Jeruzsálem alá vonult, ő maga és egész serege körülzárta és töltést hányt köré.
2S a város ostrom alatt állt egészen Cidkija király 11. évéig.
3A negyedik hónapban azonban, a hónap kilencedik napján, akkora volt az ínség a városban, hogy nem volt többé kenyere a föld népének.
4Akkor rést ütöttek a város falán, s a király éjszaka kilopódzott összes harcosával a két fal között a király kertje közelében levő kapun, jóllehet a káldeusok ott táboroztak a város körül. Araba felé vették az irányt.
5De a káldeusok csapatai a király nyomába eredtek, és Jerikó pusztáján utol is érték; csapatai elhagyták és szétszéledtek.
6Megragadták a királyt és Babilon királya elé vitték. Az ítéletet tartott fölötte.
7Fiait Cidkija szeme láttára lemészároltatta, magát Cidkiját pedig megvakíttatta, majd láncra verve Babilonba hurcolta.
Jeruzsálem meghódítása és kifosztása. A második elhurcolás.
8Babilon királyának, Nebukadnezárnak 19. esztendejében, az ötödik hónapban, a hónap hetedik napján Bábel királyának szolgája, a testőrség parancsnoka, Nebuzaradan bevonult Jeruzsálembe.
9Fölgyújtotta az Úr templomát, valamint a királyi palotát és az összes házat Jeruzsálemben.
10A káldeusok csapatai, amelyek a testőrség parancsnokának a hatalma alatt álltak, lerombolták Jeruzsálem körül a falakat.
11A lakosok maradékát, akik még életben maradtak a városban, aztán a szökevényeket, akik átszöktek Bábel királyához, valamint a mesteremberek maradékát elhurcolta Nebuzaradan, a testőrség parancsnoka.
12Hanem a föld népéből hagyott ott a testőrség parancsnoka szőlőművesnek és földművesnek.
13Az Úr templomának bronzoszlopait, az üstlábakat és a bronzmedencét összetörték a káldeusok az Úr templomában, s a bronzot elvitték Bábelbe.
14Az üstöket, lapátokat, késeket, tálakat s az összes bronzeszközt, amivel a szolgálatot ellátták, szintúgy elvitték.
15A színaranyból vagy színezüstből való füstölőket és hintőket is elvitte a testőrség parancsnoka.
16A két oszlop, a medence és az üstlábak, amelyeket Salamon az Úr temploma számára csináltatott – ezeknek a súlyát nem lehet megbecsülni;
1718 könyök magas volt az egyik oszlop, s bronz oszlopfő volt rajta; az oszlopfő magassága 5 könyöknyit tett ki. Aztán háló és gránátalmák övezték az oszlopfőt, mind csupa bronz. Ugyanígy a másik oszlopon is…
18A testőrség parancsnoka elvitte fogságba Szeraja főpapot, továbbá a második papot, Cefanját és a küszöb három őrét.
19A városból egy tisztségviselőt ejtett foglyul, aki a harcosok élén állt, aztán öt embert a király közvetlen környezetéből, akiket megtaláltak a városban; továbbá elfogta a sereg parancsnokának írnokát, aki számba vette a föld népét, és azt a hatvan férfit a föld népéből, akit a városban találtak.
20Nebuzaradan, a testőrség parancsnoka fogta és Bábel királya elé vitte őket, Riblába.
21Bábel királya aztán kivégeztette őket Riblában, Hamat földjén. Így Júdát messze elhurcolták hazájából.
Júda helytartója, Gedalja.
22Ami azokat az embereket illeti, akik Júdában maradtak, mivel Bábel királya, Nebukadnezár otthagyta őket, föléjük Achikám fia, Safán unokája, Gedalja került.
23Amikor a csapatok vezérei és emberei meghallották, hogy Bábel királya Gedalját föléjük rendelte, elmentek Gedaljához Micpába, mégpedig: Netanja fia, Izmael, Kareach fia, Jochanan, Tanchumet fia, Szeraja Netofából és Maachati fia, Jaasanja, embereikkel együtt.
24Gedalja esküvel ígérte nekik és embereiknek: „Nem kell félnetek a káldeusoktól, maradjatok földeteken, s legyetek Babilon királyának alattvalói. Aztán jól megy majd sorotok!”
25De a hetedik hónapban megérkezett a királyi családból Elisama unokája, Netanja fia, Izmael tíz férfival, és megölték Gedalját, valamint a Micpában levő zsidókat és káldeusokat.
26Erre az egész nép, apraja-nagyja elindult a csapatok vezetőivel együtt, s levonult Egyiptomba, mert féltek a káldeusoktól.
Kegyelem Jojachin királynak.
27Júda királya, Jojachin fogságának 37. esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonhetedik napján történt, hogy Bábel királya, Evil-Merodach abban az évben, amikor király lett, megkegyelmezett Júda királyának, Jojachinnak, és kiengedte a börtönből.
28Barátságosan beszélt vele, s előbbre ültette, mint azokat a királyokat, akik ott voltak nála Bábelben.
29Letehette rabruháját és vele étkezhetett, amíg csak élt.
30Gondoskodtak megélhetéséről állandóan, napról napra, amíg csak élt.