2. KÉT ISTENTELEN KIRÁLY

Manassze uralma Júdában (687– 642).

¹Manassze tizenkét esztendős volt, amikor király lett és ötvenöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Hefci-Bahnak hívták.

²Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében: azoknak a népeknek iszonyatos tetteit követte, amelyeket az Úr elűzött Izrael fiai elől.

³Újra fölépítette a magaslati helyeket, amelyeket atyja, Hiszkija lerombolt, oltárokat emelt Baálnak, oszlopokat emelt, mint Izrael királya, Acháb; imádta az ég egész seregét és szolgált nekik.

⁴Még az Úr templomába is épített oltárokat, pedig az Úr megmondta: „Jeruzsálemben szerzek hajlékot nevemnek.”

⁵Az Úr temploma két előudvarában oltárt emelt az ég seregének.

⁶A fiát tűzbe küldte, jóslásra és bűbájosságra adta magát, halottidézőket és jövendőmondókat tartott, általában sok olyant művelt, ami gonosznak számít az Úr szemében, s így ingerelte.

⁷Sőt, még bálványt is csináltatott az oszlopra és az Úr templomában állította fel, pedig az Úr megmondta Dávidnak és Salamonnak: „Ebben a templomban szerzek hajlékot nevemnek örökre, és Jeruzsálemben, amelyet Izrael törzsei közül kiválasztottam.

⁸Nem engedem, hogy Izrael lába elhagyja a földet, amelyet atyáidnak adtam, ha hűségesen aszerint élnek, amint meghagytam nekik, a törvény szerint, amelyet szolgám, Mózes szabott nekik.”

⁹De nem hallgattak rá, és Manassze annyira tévútra vezette őket, hogy nagyobb gonoszságokat műveltek, mint azok a népek, amelyeket az Úr kiirtott Izrael fiai elől.

¹⁰Ezért az Úr így szólt szolgái, a próféták által:

¹¹„Mivel Júda királya, Manassze ezeket a szörnyűségeket művelte: nagyobb gonoszságokat követett el, mint előtte az amoriták, és ráadásul bálványaival még Júdát is bűnbe vitte,

¹²azért azt mondja az Úr, Izrael Istene: Bizony, szerencsétlenséget hozok Jeruzsálemre és Júdára, úgyhogy akik hallanak felőle, zúgni fog tőle mindkét fülük.

¹³Olyan mérőzsinórt vetek Jeruzsálemre, mint Szamáriára, és olyan mérőónt, mint Acháb házára. Kitörlöm Jeruzsálemet, ahogy a tálat szokták kitörölni, aztán, amikor kitörülték, lefordítják.

¹⁴Eltaszítom örökségem maradékát, ellenségei kezére adom, hadd legyenek ellenségeik zsákmánya és prédája,

¹⁵mivel azt tették, ami gonosznak számít a szememben, és ingereltek attól a naptól kezdve, hogy atyáik kivonultak Egyiptomból, mind a mai napig.”

¹⁶Manassze ártatlan vért is ontott, annyit, hogy teljesen elöntötte Jeruzsálemet egészen fönti határáig, nem tekintve azt a bűnét, hogy Júdát tévútra vezette, hogy azt tegye, ami gonosznak számít az Úr szemében.

¹⁷Manassze történetének többi részét, amit végbevitt, s elkövetett bűneit mind megírták Júda királyai történetének könyvében.

¹⁸Akkor Manassze megtért atyáihoz, és palotája kertjében, mégpedig Uza kertjében temették el. Fia, Ámon lett helyette a király.

Ámon uralma Júdában (642–640).

¹⁹Ámon huszonkét esztendős volt, amikor király lett, és két évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Mesullemetnek hívták, s a Jotbába való Harucnak volt a lánya.

²⁰Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, akárcsak apja, Manassze.

²¹Egészen azon az úton járt, amelyen apja járt, ő is azoknak a bálványoknak szolgált, akiknek apja szolgált, és imádta őket.

²²Elhagyta az Urat, atyái Istenét, s nem az Úr útjain járt.

²³Ámon szolgái összeesküvést szőttek ellene, és meggyilkolták a királyt a palotájában.

²⁴A föld népe azonban mind megölte azokat, akik Ámon király ellen összeesküdtek. S az ország népe fiát, Joziját tette meg helyette királynak.

²⁵Ámon történetének többi részét, amit végbevitt, följegyezték Júda királyai történetének könyvében.

²⁶Atyja sírjában temették el, Uza kertjében. Fia, Jozija lett helyette a király.