VII. A KÉT ORSZÁG SZAMÁRIA ELFOGLALÁSÁIG

Amacja uralma Júdában (796–781).

¹Joachász fiának, Izrael királyának, Joásnak 2. esztendejében Joás fia, Amacja lett Júda királya.

²Huszonöt éves volt, amikor király lett és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Jehoaddannak hívták és Jeruzsálemből való volt.

³Azt tette, ami kedves az Úr szemében, de azért nem úgy, mint Dávid. Egészen úgy élt, mint atyja, Joás.

⁴Csak a magaslati helyeket nem rombolta le; a nép még mindig áldozott és tömjénezett a magaslatokon.

⁵Mihelyt megszilárdult kezében a királyi hatalom, megölte szolgáit, akik atyját meggyilkolták,

⁶de a gyilkosok fiait nem ölte meg, ahogy Mózes törvénykönyvében írva van, ott, ahol az Úr a következő parancsot adta: „Az apákat nem szabad megölni fiaik miatt, hanem mindenki csak a maga vétkéért haljon meg.”

⁷Megverte Edomot a Só-völgyben, tízezer embert, ostrom alá vette és elfoglalta Szelát, és Jokteelnek nevezte el; (így hívják) mindmáig.

⁸Akkoriban Amacja követet küldött Jehu fia fiának, Joachásznak a fiához, Joáshoz, Izrael királyához és azt üzente: „Gyere, mérkőzzünk meg egymással a csatatéren!”

⁹Izrael királya, Joás ezt a választ küldte Júda királyának, Amacjának: „A libanoni bogáncs elküldött a libanoni cédrushoz és azt üzente: Add hozzá feleségül lányodat a fiamhoz! Csakhogy Libanon vadja a bogáncson nyargalászott és eltiporta.

¹⁰Edomot legyőzted és most elbizakodott a szíved. Örülj dicsőségednek és maradj veszteg! Miért hívod ki magad ellen a balsorsot, hogy elessél, te és veled együtt Júda is?”

¹¹Amacja azonban nem hallgatott rá. Ezért Izrael királya, Joás felvonult, és megmérkőztek a csatatéren, ő és Amacja, Júda királya, a Júdához tartozó Bet-Semesnél.

¹²És Izrael legyőzte Júdát, úgyhogy mindenki menekült hazája irányába.

¹³Amacját azonban, Júda királyát, Achaszja fiának, Joásnak a fiát, Izrael királya, Joás, élve fogta el, Bet-Semesnél. Jeruzsálembe vitte. Rést ütött Jeruzsálem falán az Efraim-kaputól a Szeglet-kapuig 400 könyöknyi hosszúságban,

¹⁴s elhurcolt minden aranyat, ezüstöt, edényfélét, ami csak volt az Úr temploma és a királyi palota kincseskamrájában, s ugyanígy túszokat is vitt, aztán visszatért Szamáriába.

¹⁵Joás történetének többi részét, amit végbevitt, győzelmeit, s hogy mint viselt háborút Júda királya, Amacja ellen, mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében.

¹⁶Akkor Joás megtért atyáihoz, Szamáriában temették el, Izrael királyai mellé. Fia, Jerobeám lett helyette a király.

¹⁷Júda királya, Joás fia, Amacja azonban még Izrael királyának, Joachász fiának, Joásnak a halála után is élt tizenöt esztendeig.

¹⁸Amacja történetének többi részét följegyezték Júda királyai történetének könyvében.

¹⁹Jeruzsálemben összeesküvést szőttek ellene, de elmenekült Lachisba. Akkor utána küldtek Lachisba, s ott gyilkolták meg.

²⁰Lóra tették, és atyái mellé temették el Jeruzsálemben, Dávid városában.

²¹Ezután Júda egész népe a tizenhat esztendős Uziját tette meg atyja helyett királynak.

²²Ő volt az, aki Elatot kiépítette és újra Júdához csatolta, miután a király megtért atyáihoz.

II. Jerobeám uralma Izraelben (783– 743).

²³Júda királyának, Joás fiának, Amacjának 15. esztendejében Joás fia, Jerobeám lett Izrael királya Szamáriában, negyvenegy esztendőre.

²⁴Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében. Nem hagyott fel Nebat fiának, Jerobeámnak bűneivel, amelyekbe az Izraelt belevitte.

²⁵Ő volt az, aki helyreállította Izrael határait az Ematba vivő úttól egészen a puszta tengeréig, az Úrnak, Izrael Istenének szava szerint, amelyet szolgája, Amittai fia, Jónás, a gát-heferi próféta által hallatott.

²⁶Az Úr ugyanis látta Izrael mérhetetlen nagy nyomorúságát, hogy szabad és rabszolga egyaránt odavész, s nincs, aki megmentse Izraelt.

²⁷De az Úr nem határozta el azt, hogy kiirtja Izrael nevét az ég alól, így mégis segített Joás fia, Jerobeám által.

²⁸Jerobeám történetének többi részét, amit csak végbevitt, győzelmeit, hogyan háborúskodott, s hogyan… – ezeket mind följegyezték Izrael királyai történetének könyvében.

²⁹Akkor Jerobeám megtért atyáihoz. Szamáriában temették el, Izrael királyai mellé, és fia, Zacharja lett helyette a király.