Az egyházi elöljárók.

¹Igaz beszéd ez: Aki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván.

²A püspöknek azonban feddhetetlennek, egyszer nősültnek, józannak, megfontoltnak, mértéktartónak, vendégszeretőnek és a tanításra rátermettnek kell lennie.

³Ne legyen iszákos vagy erőszakoskodó, hanem megértő, békeszerető s nem kapzsi.

⁴Saját családjának legyen jó gondviselője, aki gyermekeit fegyelemre és teljes tisztességre neveli.

⁵Aki ugyanis saját házát nem tudja rendben tartani, hogyan tudná gondját viselni Isten egyházának?

⁶Újonnan megtért se legyen, nehogy felfuvalkodjék, és az ördög sorsára jusson.

⁷Legyen jó híre a kívülállók körében is, nehogy megszólják, és az ördög csapdájába essék.

⁸A diakónusok hasonlóképpen legyenek tisztességesek, ne kétszínűek, borisszák vagy piszkos haszonra lesők.

⁹A hit titkát őrizzék tiszta lelkiismerettel.

¹⁰Ki kell előbb próbálni őket, s csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok.

¹¹Az asszonyok szintén legyenek tisztességesek, ne legyenek rágalmazók, hanem mértéktartók és mindenben megbízhatók.

¹²A diakónus legyen egyszer nősült, s gyermekeinek és otthonának jó gondviselője.

¹³Aki ugyanis jól végzi szolgálatát, nagy megbecsülésre tesz szert, és bizalmat szerez magának a Krisztus Jézusra alapozott hitben.

¹⁴Mindezt azért írom neked, jóllehet remélem, hogy hamarosan eljutok hozzád,

¹⁵hogy ha késném is; tudd, hogyan kell viselkedned Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és biztos alapja.

¹⁶Megvallottan nagy dolog az istenfélő élet titka: Aki megjelent testben, igazolást nyert lélekben. Az angyaloknak megjelent, a pogányoknak hirdették. Világszerte hittek benne, s felvétetett a dicsőségbe.