Az egyházi elöljárók.

1Igaz beszéd ez: Aki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván.

2A püspöknek azonban feddhetetlennek, egyszer nősültnek, józannak, megfontoltnak, mértéktartónak, vendégszeretőnek és a tanításra rátermettnek kell lennie.

3Ne legyen iszákos vagy erőszakoskodó, hanem megértő, békeszerető s nem kapzsi.

4Saját családjának legyen jó gondviselője, aki gyermekeit fegyelemre és teljes tisztességre neveli.

5Aki ugyanis saját házát nem tudja rendben tartani, hogyan tudná gondját viselni Isten egyházának?

6Újonnan megtért se legyen, nehogy felfuvalkodjék, és az ördög sorsára jusson.

7Legyen jó híre a kívülállók körében is, nehogy megszólják, és az ördög csapdájába essék.

8A diakónusok hasonlóképpen legyenek tisztességesek, ne kétszínűek, borisszák vagy piszkos haszonra lesők.

9A hit titkát őrizzék tiszta lelkiismerettel.

10Ki kell előbb próbálni őket, s csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok.

11Az asszonyok szintén legyenek tisztességesek, ne legyenek rágalmazók, hanem mértéktartók és mindenben megbízhatók.

12A diakónus legyen egyszer nősült, s gyermekeinek és otthonának jó gondviselője.

13Aki ugyanis jól végzi szolgálatát, nagy megbecsülésre tesz szert, és bizalmat szerez magának a Krisztus Jézusra alapozott hitben.

14Mindezt azért írom neked, jóllehet remélem, hogy hamarosan eljutok hozzád,

15hogy ha késném is; tudd, hogyan kell viselkedned Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és biztos alapja.

16Megvallottan nagy dolog az istenfélő élet titka: Aki megjelent testben, igazolást nyert lélekben. Az angyaloknak megjelent, a pogányoknak hirdették. Világszerte hittek benne, s felvétetett a dicsőségbe.