¹A karvezetőnek – „A hajnali szarvas” kezdetű ének dallamára – Hangszeres kísérettel – Dávidé

²Istenem, Istenem, miért hagytál el?

Távol a szabadulás jajgató kiáltásomtól.

³Istenem, hívlak nappal, de nem válaszolsz,

éjszaka is, de nem találok nyugalmat.

⁴Pedig te szent vagy:

Izrael dicséretei a trónusod.

⁵Benned bíztak atyáink,

bíztak, és megmentetted őket.

⁶Hozzád kiáltottak, és megmenekültek,

benned bíztak, és nem szégyenültek meg.

⁷De én féreg vagyok, nem ember,

gyaláznak az emberek, megvet a nép.

⁸Gúnyolnak mind, akik látnak,

ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják:

⁹„Bízzon az Úrban, ő meg mentse meg,

szabadítsa meg, hiszen kedvelte!”

¹⁰Te hoztál ki anyám méhéből,

biztonságba helyeztél anyám keblén.

¹¹Rád lettem bízva anyám méhében,

anyám ölétől te vagy Istenem.

¹²Ne légy tőlem távol, mert közel a nyomorúság,

s bizony nincs segítség.

¹³Sok bika vett körül,

bekerítettek básáni bivalyok.

¹⁴Kitátották rám szájukat,

mint marcangoló, ordító oroszlán.

¹⁵Szétfolytam, mint a víz,

kificamodtak csontjaim.

Szívem, mint a viasz,

szétolvadt bensőmben.

¹⁶Torkom kiszáradt, mint a cserép,

nyelvem az ínyemhez tapadt,

a halál porába fektetsz.

¹⁷Mert kutyák vettek körül,

gonosztevők bandája kerített be,

¹⁷összekötözték kezem és lábam.

¹⁸Megszámlálhatnám minden csontom,

ők pedig csak néznek rám, bámulnak.

¹⁹Megosztoznak ruháimon,

köntösömre sorsot vetnek.

²⁰De te, Uram, ne légy távol,

erősségem, siess segítségemre!

²¹Ments meg engem a kardtól,

életem a kutyák karmától!

²²Szabadíts meg az oroszlán szájából!

A bivalyok szarvai közül válaszoltál nekem.

²³Hadd hirdessem neved testvéreimnek,

hadd dicsérjelek a gyülekezetben:

²⁴„Kik az Urat félitek, dicsérjétek,

Jákob utódai mind, dicsőítsétek!

Félve tiszteljétek, Izrael utódai mind!

²⁵Mert nem vetette meg,

és nem vette semmibe a nélkülöző nyomorát,

nem rejtette el arcát előle,

meghallgatta, amikor hozzá kiáltott.”

²⁶Dicséretem a nagy gyülekezetben tőled való;

teljesítem fogadalmaim azok előtt, kik félik őt.

²⁷Esznek az alázatosak, és jóllaknak,

dicsérik az Urat, akik őt keresik.

Soha ne csüggedjen szívetek!

²⁸Megemlékeznek erről, és visszatér az Úrhoz a föld minden határa,

előtted borul le a népek minden nemzetsége.

²⁹Mert az Úré a királyi hatalom,

ő uralkodik a népeken.

³⁰Bizony, előtte borulnak le a föld gazdagjai,

térdet hajt előtte mind, ki a porba tér,

aki életét nem tudja megtartani.

³¹Utódom őt szolgálja,

beszélnek az Úrról a jövő nemzedéknek,

³²hirdetik üdvösségét a születendő népnek,

mert ő vitte ezt véghez.