¹A karvezetőnek – Dávidé

Így szól szívében az esztelen:

„Nincsen Isten.”

Pusztítanak, utálatos gonoszságot művelnek.

Nincs, aki jót tesz.

²Az Úr letekint a mennyből

az emberek fiaira,

hogy lássa, van-e köztük értelmes,

aki keresi Istent:

³„Hűtlenek és romlottak mindnyájan,

nincs, aki jót tesz,

³nincsen senki sem.

⁴Nem érti a sok gonosztevő,

kik felemésztik népem, ahogy a kenyeret eszik,

de az Úrhoz nem kiáltanak?”

⁵Akkor majd rettegvén rettegnek,

mert Isten jelen van az igazak gyülekezetében.

⁶Az elesett tervét csúffá tennétek, de az Úr az ő oltalma.

⁷Ki hoz Izraelnek szabadítást Sionból?

Amikor az Úr jóra fordítja népe sorsát,

ujjong majd Jákob, és örül Izrael.