1Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrban, éljetek méltóan ahhoz a meghíváshoz, amelyet kaptatok:
2teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel! Viseljétek el egymást szeretettel!
3Buzgólkodjatok azon, hogy a Lélek egységét a béke kötelékével megtartsátok!
4Egy a test, és egy a Lélek, ahogy meghívásotok is egy reményre szól.
5Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség,
6mindeneknek egy az Istene és Atyja, aki mindenek fölött áll, mindent áthat, és mindenben benne van.
7Mindegyikünk számára Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott kegyelem.
8Ezért mondja az Írás: Fölment a magasságba, foglyokat vitt magával, és ajándékot adott az embereknek.
9Az pedig, hogy „fölment”, mi mást jelent, mint azt, hogy le is szállt erre a földre.
10Ugyanaz, aki leszállt, és az, aki „fölment”, följebb minden egeknél, hogy betöltse a mindenséget.
11És ő „adott” némelyeket apostolok, másokat próféták, ismét másokat evangélisták vagy pásztorok és tanítók gyanánt,
12hogy fölkészítsék a szenteket szolgálatuk végzésére, Krisztus testének építésére,
13amíg el nem jutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra,
14hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától;
15hanem az igazságot szólva a szeretetben minden tekintetben felnövekedjünk hozzá, aki a fej: Krisztus.
16Belőle kiindulva az egész test, szép rendben illeszkedve és kapcsolódva a különféle ízületek segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön a szeretetben.
17Mondom, és nyomatékkal kérem tehát az Úrban: ne éljetek többé úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint!
18Értelmükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük.
19Erkölcsi érzékükben eltompulva szabadosságra vetemedtek, és telhetetlen vágyakozással mindenféle tisztátalanságot követnek el.
20Ti azonban nem így ismertétek meg Krisztust,
21hiszen hallottatok róla, és tanítást kaptatok felőle a Jézusban megvalósult igazságnak megfelelően.
22Vessétek le korábbi életmódjával együtt a csalárd vágy által megrontott régi embert!
23Újuljatok meg lelketekben és értelmetekben!
24Öltsétek magatokra az Isten hasonlóságára, igaz mivoltban és igaz szentségben teremtett új embert!
25Ezért félre a hazugsággal! Mindenki mondjon igazat felebarátjának, mivel tagjai vagyunk egymásnak!
26Ha haragusztok is, ne vétkezzetek, a nap ne menjen le haragotok fölött!
27Ne adjatok alkalmat az ördögnek!
28Aki lopni szokott, ne lopjon többé, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek!
29Semmiféle bomlasztó beszéd ne hagyja el ajkatokat, hanem csak akkor szóljatok, ha az alkalmas a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják!
30Ne szomorítsátok meg Isten Szentlelkét, aki pecsétjével jelölt meg titeket a megszabadulás napjára!
31Minden keserűség, indulat, harag, veszekedés és rágalmazás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt!
32Legyetek egymáshoz jóságosak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!