Sirató ének Jeruzsálem fölött
1Ászáf zsoltára.
Sirató ének Jeruzsálem fölött
Isten, pogányok szállták meg örökségedet,
Sirató ének Jeruzsálem fölött
megfertőzték szentséges templomodat,
Sirató ének Jeruzsálem fölött
romhalmazzá tették Jeruzsálemet.
2Szolgáid holttestét odavetették
eledelül az ég madarainak,
szentjeid húsát a föld vadjainak.
3Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, akárcsak a vizet,
és nem akadt, aki eltemette volna őket.
4Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt,
nevetséggé és csúfsággá azok előtt, akik körülöttünk laknak.
5Meddig még, Uram? Örökké tart haragod?
Meddig lobog még bosszúságod, mint a tűz?
6A pogányokra öntsd haragodat,
akik nem ismernek téged,
és azokra az országokra,
amelyek nem hívják segítségül nevedet.
7Hiszen felfalják Jákobot,
7és elpusztítják lakóhelyét!
8Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságáról,
siessen elénk irgalmasságod,
mert nagyon nyomorultak lettünk.
9Segíts rajtunk, szabadító Istenünk
neved dicsőségéért, és ments meg minket,
bocsásd meg bűneinket a te nevedért!
10Miért mondják a pogányok között:
„Hol van az ő Istenük?”
Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemünk láttára
a bosszú szolgáid kiontott véréért.
11Jusson színed elé a bilincsbe vertek jajszava;
hatalmas karoddal tartsd életben a halálra szántakat.
12Add vissza szomszédaink ölébe hétszeresen,
ellened szórt szidalmaikat, Uram.
13Mi azonban, a te néped és legelőd juhai,
hadd áldjunk téged örökké,
és hadd hirdessük dicséretedet nemzedékről nemzedékre!