Isten dicsérete

¹A karvezetőnek: ének. Zsoltár.

Isten dicsérete

Ujjongjatok Istennek, minden földek,

²zengjetek zsoltárt dicsőséges nevének!

Hozzatok elé dicsérő éneket,

³mondjátok Istennek: „Milyen félelmetesek műveid,

hatalmad nagysága miatt ellenségeid hízelegnek neked.

⁴Az egész föld imádjon és dicsérjen téged,

zengjen nevednek dicséretet!”

⁵Jöjjetek és lássátok az Úr tetteit,

félelmetes, amit végbevitt az emberek fiai között.

⁶Szárazfölddé változtatta a tengert,

gyalog keltek át a folyóvízen,

ujjongtunk ott őbenne.

⁷Uralkodik hatalmával örökre,

szemmel tartja a nemzeteket,

hogy fel ne fuvalkodjanak a lázongók.

⁸Áldjátok Istenünket, ti nemzetek,

hallassátok dicséretének szavát;

⁹ő tartott életben minket,

és nem hagyta meginogni lábunkat.

¹⁰Mert próbára tettél minket, Isten,

tűzzel vizsgáltál meg minket, mint ahogy az ezüstöt szokás.

¹¹Tőrbe is vezettél,

¹¹nyomorúságot tettél hátunkra.

¹²Engedted, hogy emberek gázoljanak a fejünkön,

tűzön és vízen mentünk keresztül,

de te kivezettél minket, és enyhülést adtál.

¹³Égőáldozatokkal jövök házadba;

megadom neked, amiket fogadtam,

¹⁴amit megígért ajkam,

amit szám fogadott nyomorúságomban.

¹⁵Kövér égőáldozatokat mutatok be neked;

jó illatú áldozatul kosokat

mutatok be neked, bikákat és kecskebakokat.

¹⁶Ti mindnyájan, akik félitek Istent,

jöjjetek, halljátok, elbeszélem nektek,

milyen nagy dolgokat cselekedett velem!

¹⁷Ajkam hozzá kiáltott,

és nyelvem őt magasztalta.

¹⁸Ha gonoszság lett volna szívemben,

az Úr nem hallgatott volna meg.

¹⁹Ám Isten meghallgatott engem,

figyelembe vette hangos könyörgésemet.

²⁰Áldott az Isten, aki nem vetette el imámat,

és irgalmát nem vonta meg tőlem.