Az istentagadók balgasága

¹A karvezetőnek. A »Mahálát« szerint. Maszkíl Dávidtól.
Így szól szívében az esztelen: »Nincs Isten.«

²Romlottak lettek és utálatosságokat művelnek,
nincs, aki jót cselekedne.

³Lenéz Isten a mennyből az emberek fiaira,
hogy lássa: van-e még okos, aki Istenre gondol?

⁴Elfordultak mindannyian,
megromlottak valamennyien;
Nincs, aki jót cselekedne,
nincs egyetlen egy sem!

⁵Nemde mind értelmetlenek, akik gonoszat tesznek,
s fölfalják népemet, mint a kenyeret?
Nem hívják segítségül Istent,

⁶és ott remegnek és félnek, ahol félni nem kell.
Mert Isten szétszórta azoknak a csontjait,
akik téged szorongattak,
szégyenbe jutottak, mert Isten elvetette őket.

⁷Bárcsak eljönne Izrael segítsége Sionból!
Ha majd Isten jóra fordítja népe sorsát,
ujjong majd Jákob és örvendezik majd Izrael.