Isten a mi erős várunk

1A karvezetőnek. Kóré fiaitól.
A »Szüzek« szerint. Ének.

2Menedékünk és erőnk az Isten,
a ránk zúdult számos bajban ő a mi segítőnk.

3Nem félünk tehát, rendüljön bár meg a föld,
merüljenek bár a tenger mélyére a hegyek.

4Zúgjanak bár és háborogjanak vizei,
rendüljenek meg bár erejétől a hegyek.

5Folyó árja örvendezteti meg Isten városát,
a Fölséges megszentelt hajlékát.

6Isten lakik benne: nem inog meg,
mielőtt megvirrad, megsegíti őt Isten.

7Nemzetek háborogtak, országok inogtak,
de ő hangját hallatta és megrendült a föld.

8Velünk van a seregek Ura,
Jákob Istene a mi menedékünk!

9Jöjjetek és lássátok az Úr műveit,
csodáit, amelyeket a földön végbevitt.
Megszünteti a háborúkat mindenütt a föld széléig,

10széttöri az íjakat és összezúzza a fegyvereket,
tűzben égeti el a pajzsokat.

11Álljatok meg és lássátok, hogy én vagyok az Isten:
magasztalni fognak engem a nemzeteknek,
s magasztalni fog a föld.

12Velünk van a seregek Ura,
Jákob Istene a mi menedékünk!