MÁSODIK KÖNYV: 42-72. zsoltár
Vágyakozás az élő Isten után
1A karvezetőnek: tanítóköltemény, Kóré fiaitól.
2Amint a szarvas kívánkozik a forrás vizéhez,
úgy vágyakozik a lelkem utánad, Istenem!
3Istent szomjazza lelkem, az élő Istent:
mikor jutok oda, hogy Isten színe előtt megjelenjek?
4Éjjel-nappal könnyem lett a kenyerem,
hiszen napról-napra azt mondják nekem: „Hol van a te Istened?”
5Kiöntöm lelkemet, és arra emlékezem,
hogyan vonultam a csodás hajlék helyére, az Isten házához
hangos ujjongással és hálaadással, az ünneplő sokasággal.
6Miért vagy szomorú, lelkem,
miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt,
arcom üdvösségét, az én Istenemet!
7Lelkem elcsüggedt bennem, azért rád gondolok
a Jordán és a Hermon vidékéről, a Miszár hegyéről.
8Örvény örvényt hív elő, amíg harsognak zuhatagjaid,
mind átcsapnak felettem habjaid és hullámaid.
9Nappal kegyelmét küldi nekem az Úr,
és éjjel neki szól énekem,
imádkozom életem Istenéhez.
10Ezt mondom Istennek: „Oltalmazóm,
miért feledkezel meg rólam?
Miért kell szomorúan járnom-kelnem,
miközben ellenségem sanyargat engem?”
11Amíg csontjaimat összetörve, gyaláznak elnyomóim,
és napról-napra azt mondják nekem: „Hol van a te Istened?”
12Miért vagy szomorú, lelkem,
miért háborogsz bennem?
Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt,
arcom üdvösségét, az én Istenemet!