A teremtés dicsérete – A törvény dicsérete

¹A karvezetőnek: Dávid zsoltára.

²Isten dicsőségét hirdetik az egek,

és kezének művéről beszél az égbolt.

³Ezt zengi az egyik nap a másiknak,

erre tanítja éj az éjszakát.

⁴Anélkül, hogy beszélnének, szavak nélkül,

hallható hang nélkül,

⁵az egész földre elhat szózatuk,

és a földkerekség határaira az ő igéjük.

⁶Ott vert sátrat a Napnak,

és az, mint a vőlegény, kilép nászházából,

mint a hős, ujjongva indul neki útjának.

⁷Az ég egyik szélén kel föl,

és útja annak másik széléig tart,

és nincs, aki melege elől elrejthetné magát.

⁸Szeplőtelen az Úr törvénye,

megújítja a lelket,

az Úr rendelése megbízható,

bölcsességet ad a kicsinyeknek.

⁹Egyenesek az Úr végzései,

vidámmá teszik a szívet,

⁹világos az Úr parancsa,

fényt gyújt a szemnek.

¹⁰Az Úr félelme tiszta,

örökké megmarad,

az Úr ítéletei igazak,

egytől-egyig igazságosak.

¹¹Kívánatosabbak az aranynál,

és megannyi drágakőnél,

édesebbek a méznél,

a csorduló lépesméznél.

¹²Szolgád meg is tartja őket,

megtartásuk jutalma bőséges.

¹³Ki veszi észre a vétkeket?

Tisztíts meg titkos bűneimtől,

¹⁴és a kevélységtől mentsd meg szolgádat,

ne uralkodjék rajtam.

Akkor szeplőtelen leszek,

és a nagy vétektől tiszta maradok.

¹⁵Legyen kedves előtted ajkam beszéde,

és szívem gondolata mindenkor,

Uram, én segítőm, én üdvözítőm!