A teremtés dicsérete – A törvény dicsérete
1A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
2Isten dicsőségét beszélik az egek,
és keze művét hirdeti az égbolt.
3Ezt harsogja az egyik nap a másiknak,
erre tanítja az egyik éj a másikat.
4Nem sustorgással, nem dadogással,
hogy ne lehetne érteni őket:
5az egész földre elhat szózatuk,
s a földkerekség határaira szavuk.
6Bennük ütötte fel a napnak sátrát,
s az, mint a vőlegény, kilép nászházából,
mint a hős, ujjongva indul neki útjának.
7Az ég egyik szélén kel föl,
és útja annak másik széléig jut el,
és nincs, aki melege elől elrejthetné magát.
8Szeplőtelen az Úr törvénye,
felüdíti a lelket,
az Úr rendelete megbízható,
bölcsességet ad a kisdedeknek.
9Egyenesek az Úr végzései,
vidámmá teszik a szívet,
világos az Úr parancsa,
felvilágosítja a szemet.
10Az Úr félelme tiszta,
örökkön-örökké megmarad,
igazak az Úr ítéletei,
egytől-egyig igazságosak.
11Kívánatosabbak az aranynál,
és megannyi drágakőnél,
édesebbek a méznél,
meg a csepegő lépes méznél.
12Szolgád meg is tartja őket,
megtartásuk jutalma bőséges.
13Ki veszi észre a vétkeket?
Tisztíts meg titkos bűneimtől,
14és a kevélységtől mentsd meg szolgádat,
ne uralkodjék rajtam.
Akkor szeplőtelen leszek,
s a nagy vétektől tiszta maradok.
15Hadd legyen kedves előtted szám beszéde,
és szívem elmélkedése mindenkor.
Uram, én segítőm, én üdvözítőm!
16A teremtés dicsérete – A törvény dicsérete
A karvezetőnek. Dávid zsoltára.
17Isten dicsőségét beszélik az egek, és keze művét hirdeti az égbolt.
18Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre tanítja az egyik éj a másikat.
19Nem sustorgással, nem dadogással, hogy ne lehetne érteni őket:
20az egész földre elhat szózatuk, s a földkerekség határaira szavuk.
21Bennük ütötte fel a napnak sátrát, s az, mint a vőlegény, kilép nászházából, mint a hős, ujjongva indul neki útjának.
22Az ég egyik szélén kel föl, és útja annak másik széléig jut el, és nincs, aki melege elől elrejthetné magát.
23Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek.
24Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet.
25Az Úr félelme tiszta, örökkön örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak.
26Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél.
27Szolgád meg is tartja őket, megtartásuk jutalma bőséges.
28Ki veszi észre a vétkeket? Tisztíts meg titkos bűneimtől,
29és a kevélységtől mentsd meg szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor szeplőtelen leszek, s a nagy vétektől tiszta maradok.
30Hadd legyen kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor. Uram, én segítőm, én üdvözítőm!