Dicsőítő ének a történelem Uráról

1ALLELUJA!
Áldjátok az Urat, hívjátok segítségül nevét,
hirdessétek a nemzetek közt műveit!

2Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki,
beszéljétek el minden csodatettét.

3Dicsekedjetek szent nevével,
örvendezzen azoknak a szíve, akik az Urat keresik.

4Keressétek az Urat és erejét,
keressétek szüntelenül arcát.

5Emlékezzetek meg csodatetteiről, amelyeket művelt,
jeleiről és szája ítéleteiről,

6ti, az ő szolgájának, Ábrahám utódai,
választottjának, Jákobnak fiai.

7Ő, az Úr, a mi Istenünk,
az egész földön ő ítélkezik.

8Örökké gondol szövetségére,
szavára, amelyet ezer nemzedékre adott,

9arra, amit Ábrahámmal megkötött,
amire megesküdött Izsáknak.

10Amit Jákobnak törvényül hagyott,
örök szövetségül Izraelnek,

11mondván: »Neked adom Kánaán földjét,
mint kötéllel kimért örökségteket.«

12Pedig csekély számmal voltak
igen kevesen és jövevények azon a földön,

13és nemzettől nemzethez vándoroltak,
egyik országból a másikba.

14Nem engedte, hogy bárki is ártson nekik,
sőt királyokat fenyített meg miattuk:

15»Fölkentjeimhez ne nyúljatok,
ne bántsátok prófétáimat!«

16Amikor éhséget bocsátott az országra,
s összetörte kenyértartó botjukat.

17Elküldött előttük egy férfit,
rabszolgának adták el Józsefet.

18Béklyóba szorították lábát,
vas került a nyakára,

19amíg szava be nem teljesedett:
az Úr igéje ugyanis igazolta őt.

20A király elküldött és megszabadíttatta,
a népek fejedelme szabadon engedte;

21háza urává tette őt
és minden jószágának parancsolójává,

22hogy főembereit tetszése szerint kormányozza,
és bölcsességre tanítsa véneit.

23Erre Izrael Egyiptomba költözött,
és Jákob jövevény lett Kám földjén.

24Nagyon elszaporította népét az Úr,
erősebbé tette ellenségeinél.

25Majd megváltoztatta azok szívét,
úgyhogy meggyűlölték népét,
szolgáival álnokul bántak.

26Erre elküldte szolgáját, Mózest
és Áront, a választottját,

27és végbevitette velük beszédes jeleit
és csodatetteit Kám földjén.

28Sötétséget küldött és homályt támasztott,
mert lázongtak szava ellen.

29Vizüket vérré változtatta, halaikat megölte.

30Földjük békákat ontott királyaik szobáira.

31Szavára legyek támadtak,
szúnyogok lepték el egész határukat.

32Esőjüket jégesővé tette,
égő tüzet bocsátott földjükre.

33Elverte szőlőjüket, fügefáikat,
összetörte földjükön a fákat.

34Szavára szöcskék nyüzsögtek,
és megszámlálhatatlan vándorsáska,

35és megemésztett földjükön minden növényt,
megette földjük minden gyümölcsét.

36Megölte országuk minden elsőszülöttét,
erejük minden zsengéjét.

37Aztán kivezette őket ezüsttel-arannyal megrakottan,
törzseikben senki sem volt beteg.

38Egyiptom örült, hogy kivonultak,
mert rájuk nehezedett a tőlük való félelem.

39Oltalmukra felhőt terjesztett föléjük
és tűzzel világított nekik éjszaka.

40Kérésükre fürjek jöttek,
és mennyei kenyérrel lakatta jól őket.

41Megnyitotta a sziklát és vizek fakadtak,
folyók eredtek a sivatagban.

42Mert megemlékezett szent szaváról,
amelyet szolgájához, Ábrahámhoz intézett.

43Kivezette népét ujjongásban,
választottait vigasságban.

44Nekik adta a nemzetek országait,
elfoglalták a népek tulajdonát,

45hogy megtartsák rendeleteit,
és kövessék törvényeit. Alleluja!

46

Dicsőítő ének a történelem Uráról
ALLELUJA! Áldjátok az Urat, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek a nemzetek közt műveit!

47Énekeljetek és zengjetek zsoltárt neki, beszéljétek el minden csodatettét.

48Dicsekedjetek szent nevével, örvendezzen azoknak a szíve, akik az Urat keresik.

49Keressétek az Urat és erejét, keressétek szüntelenül arcát.

50Emlékezzetek meg csodatetteiről, amelyeket művelt, jeleiről és szája ítéleteiről,

51ti, az ő szolgájának, Ábrahám utódai, választottjának, Jákobnak fiai.

52Ő, az Úr, a mi Istenünk, az egész földön ő ítélkezik.

53Örökké gondol szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre adott,

54arra, amit Ábrahámmal megkötött, amire megesküdött Izsáknak.

55Amit Jákobnak törvényül hagyott, örök szövetségül Izraelnek,

56mondván: »Neked adom Kánaán földjét, mint kötéllel kimért örökségteket.«

57Pedig csekély számmal voltak igen kevesen és jövevények azon a földön,

58és nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másikba.

59Nem engedte, hogy bárki is ártson nekik, sőt királyokat fenyített meg miattuk:

60»Fölkentjeimhez ne nyúljatok, ne bántsátok prófétáimat!«

61Amikor éhséget bocsátott az országra, s összetörte kenyértartó botjukat.

62Elküldött előttük egy férfit, rabszolgának adták el Józsefet.

63Béklyóba szorították lábát, vas került a nyakára,

64amíg szava be nem teljesedett: az Úr igéje ugyanis igazolta őt.

65A király elküldött és megszabadíttatta, a népek fejedelme szabadon engedte;

66Háza urává tette őt és minden jószágának parancsolójává,

67hogy főembereit tetszése szerint kormányozza, és bölcsességre tanítsa véneit.

68Erre Izrael Egyiptomba költözött, és Jákob jövevény lett Kám földjén.

69Nagyon elszaporította népét az Úr, erősebbé tette ellenségeinél.

70Majd megváltoztatta azok szívét, úgyhogy meggyűlölték népét, szolgáival álnokul bántak.

71Erre elküldte szolgáját, Mózest és Áront, a választottját,

72és végbevitette velük beszédes jeleit és csodatetteit Kám földjén.

73Sötétséget küldött és homályt támasztott, mert lázongtak szava ellen.

74Vizüket vérré változtatta, halaikat megölte.

75Földjük békákat ontott királyaik szobáira.

76Szavára legyek támadtak, szúnyogok lepték el egész határukat.

77Esőjüket jégesővé tette, égő tüzet bocsátott földjükre.

78Elverte szőlőjüket, fügefáikat, összetörte földjükön a fákat.

79Szavára szöcskék nyüzsögtek, és megszámlálhatatlan vándorsáska,

80és megemésztett földjükön minden növényt, megette földjük minden gyümölcsét.

81Megölte országuk minden elsőszülöttét, erejük minden zsengéjét.

82Aztán kivezette őket ezüsttel-arannyal megrakottan, törzseikben senki sem volt beteg.

83Egyiptom örült, hogy kivonultak, mert rájuk nehezedett a tőlük való félelem.

84Oltalmukra felhőt terjesztett föléjük és tűzzel világított nekik éjszaka.

85Kérésükre fürjek jöttek, és mennyei kenyérrel lakatta jól őket.

86Megnyitotta a sziklát és vizek fakadtak, folyók eredtek a sivatagban.

87Mert megemlékezett szent szaváról, amelyet szolgájához, Ábrahámhoz intézett.

88Kivezette népét ujjongásban, választottait vigasságban.

89Nekik adta a nemzetek országait, elfoglalták a népek tulajdonát,

90hogy megtartsák rendeleteit, és kövessék törvényeit. Alleluja!