Viselkedés a politikai hatalommal
1Mindenki vesse alá magát a felettes hatóságoknak! Nincs ugyanis hatalom, csak Istentől; amelyek pedig vannak, azokat Isten rendelte.
2Aki tehát ellene szegül a felsőbbségnek, szembeszáll Isten rendelésével. Az ellenszegülők pedig önmagukat vetik ítélet alá.
3Mert a fejedelmek a jótettet nem büntetik, csak a rosszat. Azt akarod, hogy ne kelljen félned a felsőbbségtől? Tedd a jót, és dicséretet nyersz tőle,
4mert ő Isten szolgája a javadra. De ha rosszat tettél, félj, mert nem ok nélkül hordozza a kardot; szolgája ugyanis Istennek, hogy bosszút álljon büntetéssel azon, aki rosszat cselekszik.
5Eszerint tehát szükséges, hogy alávessétek magatokat, nemcsak a büntető harag, hanem a lelkiismeret miatt is.
6És az adókat is fizessétek, mert ők Isten szolgái, akik éppen ebben a szolgálatban fáradoznak.
7Adjátok meg tehát mindenkinek, amivel tartoztok; akinek adóval, annak az adót, akinek illetékkel, annak az illetéket, akinek félelemmel, annak a félelmet, akinek tisztelettel, annak a tiszteletet!
A szeretet parancsa
8Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak azzal, hogy egymást szeretitek, mert aki felebarátját szereti, teljesítette a törvényt.
9Azt ugyanis, hogy ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, hamis tanúságot ne szólj, ne kívánd meg a másét, és ami egyéb parancs még van, egybefoglalja ez az egy ige: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.
10A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A törvény teljesítése tehát a szeretet.
11Annál is inkább, mivel ismeritek az időt: itt az óra, amikor fel kell ébrednünk az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívők lettünk.
12Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát el a sötétség cselekedeteit, és öltsük magunkra a világosság fegyvereit.
13Járjunk tisztességesen, mint nappal; ne féktelen mulatozásban és részegeskedésben, ne paráznaságban és kicsapongásban, ne civakodásban és versengésben.
14Inkább öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bűnös vágyakra gerjedjen!