A Hegyi Beszéd: tanítás Isten Országáról

¹A tömeget látva fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek hozzá,

²ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket:

A Nyolc Boldogság

³»Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.

⁴Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.

⁵Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.

⁶Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégülést nyernek.

⁷Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek.

⁸Boldogok a tisztaszívűek, mert ők meglátják Istent.

⁹Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.

¹⁰Boldogok, akiket az igazság miatt üldöznek, mert övék a mennyek országa.

¹¹Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok miattam.

¹²Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a mennyekben; így üldözték ugyanis a prófétákat is, akik előttetek voltak.

A föld sója, a világ világossága

¹³Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízetlenné válik, mivel sózzák meg? Semmire sem jó többé, mint hogy kidobják, és eltapossák az emberek.

¹⁴Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyre épült várost.

¹⁵Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van.

¹⁶Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.

A törvény és a próféták

¹⁷Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a prófétákat; nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy beteljesítsem.

¹⁸Mert bizony, mondom nektek: amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem marad el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik.

¹⁹Aki tehát egyet is elhagy e legkisebb parancsok közül és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában; aki pedig megteszi és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.

²⁰Mert mondom nektek: ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába.

A harag és a megbékélés

²¹Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre’.^{(Kiv 20,13)}

²²Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: ‘Oktalan’, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: ‘Bolond’, méltó a gyehenna tüzére.

²³Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened:

²⁴hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat.

²⁵Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek.

²⁶Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért.

A házasságtörés

²⁷Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: ‘Ne törj házasságot!’^{(Kiv 20,14)}

²⁸Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már házasságot tört vele a szívében.

²⁹Ha pedig a jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész testedet a gyehennára vessék.

³⁰És ha a jobb kezed megbotránkoztat téged, vágd le azt és dobd el magadtól; mert jobb neked, hogy elvesszen egy a testrészeid közül, mint hogy az egész tested a gyehennára jusson.

A válás

³¹Azt is mondták: ‘Aki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet’.^{(MTörv 24,1)}

³²Én viszont azt mondom nektek, hogy mindaz, aki elbocsátja feleségét – kivéve a paráznaság esetét –, házasságtörővé teszi, és aki elbocsátott nővel összeházasodik, házasságot tör.

Az eskü

³³Szintén hallottátok, hogy azt mondták a régieknek: ‘Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak, amit esküvel ígértél!’^{(Lev 19,12)}

³⁴Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az az Isten trónja,

³⁵se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa.^{(Iz 66,1; Zsolt 48,3)}

³⁶A fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni.

³⁷Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.

A bosszú

³⁸Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szemet szemért, és fogat fogért’.^{(Kiv 21,24)}

³⁹Én viszont azt mondom nektek: ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem aki megüt téged a jobb arcodon, fordítsd oda neki a másikat is.

⁴⁰És aki el akarja perelni tőled az ingedet, engedd át neki a köpenyedet is;

⁴¹s ha valaki kényszerít téged egy mérföldnyire, menj el vele kettőre.

⁴²Aki kér tőled, annak adj, és attól, aki kölcsön akar kérni tőled, el ne fordulj.

Az ellenségszeretet

⁴³Hallottátok, hogy azt mondták: ‘Szeresd felebarátodatés gyűlöld ellenségedet.’^{(Lev 19,18)}

⁴⁴Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért,

⁴⁵hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gonoszoknak.

⁴⁶Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nemde a vámosok is ugyanezt teszik?

⁴⁷És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mi rendkívülit tesztek? Nemde a pogányok is ugyanezt teszik?

⁴⁸Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.