¹Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte tizenkét tanítványának oktatását, elment onnan, hogy tanítson és hirdesse az igét a városaikban.

²A döntés időszaka: 11,2-12,50Keresztelő János kérdéseAmikor János a börtönben Krisztus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait

³és megkérdezte tőle: »Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?«

⁴Jézus ezt válaszolta nekik: »Menjetek, vigyétek hírül Jánosnak, amit hallotok és láttok:

⁵A vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot.

⁶Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.«

⁷Jézus Keresztelő JánosrólAmikor azok elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: »Miért mentetek ki, mit akartatok látni a pusztában? Széltől lengetett nádat?

⁸Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Finom ruhákba öltözött embert? Íme, akik finom ruhákat hordanak, a királyok házaiban laknak.

⁹Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Prófétát? Igen, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat.

¹⁰Ő az, akiről írva van:‘Íme, elküldöm küldöttemet színed előtt, aki elkészíti előtted utadat’.

¹¹Bizony, mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála.

¹²A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt.

¹³Az összes próféta és a törvény Jánosig erről jövendölt;

¹⁴és ha el akarjátok őt fogadni: igen, ő Illés, aki eljön.

¹⁵Akinek van füle, hallja meg.

¹⁶Kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló a gyerekekhez, akik a piacon ülnek, kiáltanak a többieknek,

¹⁷és mondják:‘Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem gyászoltatok.’

¹⁸Mert eljött János, nem evett és nem ivott, és azt mondták: ‘Ördöge van!’

¹⁹Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondják: ‘Íme, a falánk és borissza ember, a vámosok és bűnösök barátja!’ De a bölcsesség igazolást nyer a tettei által.«

²⁰Ítélet a hitetlen városok fölöttAzután a városokat, amelyekben a legtöbb csodája történt, korholni kezdte, mert nem tértek meg:

²¹»Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha a csodák, amelyek nálatok történtek, Tíruszban és Szidonban történtek volna, már régen megtértek volna, zsákruhában és hamuban.

²²De mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek.

²³És te, Kafarnaum! Talán az égig emelkedsz? Alászállsz majd az alvilágba!Mert ha a csodák, amelyek nálad történtek, Szodomában történtek volna, megmaradtak volna mind a mai napig.

²⁴De mondom nektek: Szodoma földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint neked.«

²⁵Jézus dicsőíti az AtyátAbban az időben így szólt Jézus: »Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek.

²⁶Igen, Atyám, így tetszett ez neked!

²⁷Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.

²⁸A könnyű teherJöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket.

²⁹Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek.

³⁰Mert az én igám édes és az én terhem könnyű.«