A béna meggyógyítása szombaton

¹Majd ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy ember, akinek a keze el volt száradva.

²Lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombatnapon, hogy vádolhassák.

³Akkor ő ezt mondta a béna kezű embernek: »Állj középre.«

⁴Aztán megkérdezte tőlük: »Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat, életet megmenteni vagy veszni hagyni?« Azok csak hallgattak.

⁵Ő erre haragosan körülnézett rajtuk, elszomorodott szívük keménységén, és így szólt az emberhez: »Nyújtsd ki a kezedet!« Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.

⁶A farizeusok, mihelyt kimentek, azonnal tanácsot tartottak ellene a Heródes-pártiakkal, hogy hogyan veszítsék el őt.

Jézus és a tömeg

⁷Jézus pedig tanítványaival együtt elment a tengerhez. Nagy sokaság követte őt Galileából, Júdeából,

⁸Jeruzsálemből, Idúmeából. Sőt a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság jött hozzá, mert hallották, hogy miket művelt.

⁹Tanítványaitól azt kérte, hogy egy bárka álljon készen számára a tömeg miatt, hogy ne szorongassák őt.

¹⁰Mivel azonban sokakat meggyógyított, mindazok, akik valami betegségben szenvedtek, ott tolongtak körülötte, hogy megérinthessék.

¹¹A tisztátalan lelkek pedig, amikor meglátták, leborultak előtte és így kiáltoztak:

¹²»Te vagy az Isten Fia.« Ő azonban keményen rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel kilétét.

A tizenkettő kiválasztása

¹³Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá.

¹⁴Létrehozta a Tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy elküldje őket igét hirdetni.

¹⁵Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket.

¹⁶Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta;

¹⁷ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el;

¹⁸és Andrást; Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont,

¹⁹és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt.

Jézus és hozzátartozói

²⁰Amint hazaértek, ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még kenyeret sem ehettek.

²¹Mikor hozzátartozói ezt meghallották, elmentek, hogy erővel hazavigyék őt, mert azt mondták: »Megháborodott.«

Jézus önigazolása

²²Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.

²³Ekkor összehívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik: »Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt?

²⁴Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn.

²⁵És ha egy ház meghasonlik önmagával, az a ház nem állhat fenn.

²⁶Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van.

²⁷Senki nem mehet be az erősnek a házába és nem ragadhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőst, csak akkor tudja kirabolni a házát.

²⁸Bizony, mondom nektek, hogy minden vétket és káromlást, amellyel káromkodnak, megbocsátanak az emberek fiainak;

²⁹de aki a Szentlélek ellen káromkodik, az nem nyer bocsánatot soha, hanem örök vétek fogja terhelni.«

³⁰Mert azt mondták: »Tisztátalan lélek van benne.«

Jézus igazi rokonai

³¹Ekkor az anyja és a testvérei odajöttek, és kint megállva üzentek neki, és hívták őt.

³²A körülötte ülő tömegből szóltak is neki: »Íme, anyád és testvéreid keresnek téged odakinn!«

³³Ő így felelt nekik: »Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?«

³⁴Aztán végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, így szólt: »Íme, az én anyám és testvéreim.

³⁵Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám.«