Felirat: 1,1
1Az Úr szava, melyet Jótám, Ácház és Hiszkija, Júda királyainak napjaiban a móreseti Mikeáshoz intézett, és melyet ő Szamaria és Jeruzsálem felől látott.
Fenyegető beszédek: 1,2-3,12
2Halljátok meg minden népek,
figyeljen a föld és ami azt betölti:
bizonyságot tesz ellenetek az Úr Isten,
szent templomából az Úr.
3Mert az Úr íme, kijön lakóhelyéről,
és leszáll, hogy járjon a föld magaslatain.
4Elolvadnak alatta a hegyek,
szétszakadnak a völgyek,
mint a viasz a tűz színe előtt,
és mint a meredekről lefutó vizek.
5Jákob gonoszsága miatt történik mindez,
és Izrael házának bűnei miatt.
Mi a gonoszsága Jákobnak?
Nemde Szamaria?
És mi a vétke Júdának?
Nemde Jeruzsálem?
6Szamariát romhalmazzá teszem,
olyan földdé, ahová szőlőt ültetnek.
Lezúdítom köveit a völgybe
és feltárom alapjait.
7Összetöröm minden faragott szobrát,
tűzben égetem el minden szerzeményét,
és megsemmisítem minden bálványát;
mert parázna nő béréből gyűltek azok össze,
és parázna nő bérévé lesznek ismét.
A próféta panasza
8Ezért kesergek és jajgatok,
járok mezítláb és köntös nélkül;
keservemben üvöltök, mint a sakálok,
és gyászomban sivítok, mint a struccmadarak.
9Mivel az Úr csapása ellen nincsen orvosság,
mert már Júdát is utolérte,
elért népem kapujáig, Jeruzsálemig.
10Getben ne hirdessétek,
könnyezve ne sírjatok;
a Por-házában porral hintsétek meg magatokat.
11Vonulj el, Sáfír lakossága,
megszégyenülve, gyalázattal.
Nem távozott el Szaánán lakója,
Bét-Haécel gyásza miatt nem lehet ott megmaradni nektek.
12Bizony kesereg javai miatt Marót lakossága,
mert veszedelem száll az Úrtól Jeruzsálem kapujára.
13Fogd be a lovat harci kocsid elé, Lákis lakója!
Ő volt a kezdete Sion leánya bűneinek;
bizony, benned vannak Izrael gonoszságai!
14Ezért adsz majd válólevelet Móreset-Getnek,
és megcsalja Izrael királyait Akzib házanépe.
15Hódítót hozok én még rád, Máresa lakosa,
és Adullámig jut el Izrael dicsősége!
16Nyírd magad kopaszra kedvelt fiaid miatt,
oly nagyon kopaszra, mint a keselyű,
mert fogságba viszik őket tőled!
17MIKEÁS JÖVENDÖLÉSE
Felirat: 1,1
Az Úr szava, melyet Jótám, Ácház és Hiszkija, Júda királyainak napjaiban a móreseti Mikeáshoz intézett, és melyet ő Szamaria és Jeruzsálem felől látott.
18Fenyegető beszédek: 1,2-3,12
19Mert az Úr íme, kijön lakóhelyéről, és leszáll, hogy járjon a föld magaslatain.
20Elolvadnak alatta a hegyek, szétszakadnak a völgyek, mint a viasz a tűz színe előtt, és mint a meredekről lefutó vizek.
21Jákob gonoszsága miatt történik mindez, és Izrael házának bűnei miatt. Mi a gonoszsága Jákobnak? Nemde Szamaria? És mi a vétke Júdának? Nemde Jeruzsálem?
22Szamariát romhalmazzá teszem, olyan földdé, ahová szőlőt ültetnek. Lezúdítom köveit a völgybe és feltárom alapjait.
23Összetöröm minden faragott szobrát, tűzben égetem el minden szerzeményét, és megsemmisítem minden bálványát; mert parázna nő béréből gyűltek azok össze, és parázna nő bérévé lesznek ismét.
24
25Mivel az Úr csapása ellen nincsen orvosság, mert már Júdát is utolérte, elért népem kapujáig, Jeruzsálemig.
26Getben ne hirdessétek, könnyezve ne sírjatok; a Por-házában porral hintsétek meg magatokat.
27Vonulj el, Sáfír lakossága, megszégyenülve, gyalázattal. Nem távozott el Szaánán lakója, Bét-Haécel gyásza miatt nem lehet ott megmaradni nektek.
28Bizony kesereg javai miatt Marót lakossága, mert veszedelem száll az Úrtól Jeruzsálem kapujára.
29Fogd be a lovat harci kocsid elé, Lákis lakója! Ő volt a kezdete Sion leánya bűneinek; bizony, benned vannak Izrael gonoszságai!
30Ezért adsz majd válólevelet Móreset-Getnek, és megcsalja Izrael királyait Akzib házanépe.
31Hódítót hozok én még rád, Máresa lakosa, és Adullámig jut el Izrael dicsősége!
32Nyírd magad kopaszra kedvelt fiaid miatt, oly nagyon kopaszra, mint a keselyű, mert fogságba viszik őket tőled!