MÓZES ÁLDÁSA: 33,1-29

Bevezetés

¹Ez az az áldás, mellyel Mózes, Isten embere, halála előtt megáldotta Izrael fiait.

²Azt mondta:
»Eljött az Úr a Sínairól,
elénk támadt a Szeírről,
megjelent a Párán hegyről,
s megérkezett Meribat-Kádesbe,
dél felől, Asdótba.

³A népeket szerette,
kezében van minden szentje,
s akik lábához közelednek,
tanításában részesülnek.

⁴Törvényt adott nekünk Mózes által,
örökségül Jákob sokaságának,

⁵királya lett az Igaznak,
amikor egybegyűltek a nép fejei,
egybe Izraelnek törzsei.«

A törzsek megáldása

⁶»Éljen Rúben, s ki ne haljon
kisszámúvá ne apadjon.«

⁷Júda áldása a következő volt:
»Hallgasd meg, Uram, Júda szavát,
juttasd el őt népéhez.
Kezei küzdenek majd érte,
ellenségei ellen megsegíti!«

⁸Lévire vonatkozólag ezt mondta:
»Az Urimot és Tumimot
szent emberednek adtad,
akit próbára tettél a kísértésnél,
perbe fogtál a Pörölés vizénél.

⁹Aki azt mondta atyjának és anyjának:
‘Nem tudok rólatok.’
A testvéreinek: ‘Nem vagyok tekintettel rátok,’
sőt gyermekeiről sem tudott.
Ők megtartották igéidet,
megőrizték szövetségedet,

¹⁰rendeleteidet, ó Jákob,
törvényedet, ó Izrael!
Füstölőszert tesznek haragod elé
s egészen elégő áldozatot oltárodra.

¹¹Uram, áldd meg erejét,
vedd kedvesen keze cselekvését,
sújtsd derékon ellenségeit,
hogy fel ne kelhessenek, akik gyűlölik.«

¹²Benjaminra vonatkozólag ezt mondta:
»Ő az Úr kedveltje,
biztonságban lakik majd mellette.
A Magasságbeli védelmezi egész nap,
s az ő vállai között nyugszik.«

¹³Józsefre vonatkozólag ezt mondta:
»Áldja meg az Úr a földjét
az ég gyümölcsével, a harmattal,
az alant elterülő vízáradattal,

¹⁴nap és hold termelte gyümölcsökkel,

¹⁵az ősi hegyek csúcsának kincseivel,
az örök halmok gyümölcseivel,

¹⁶s a föld termésével, bőségével.
Annak az áldása, aki megjelent a csipkebokorban,
szálljon József fejére,
testvérei közt megkoronázott feje tetejére.

¹⁷Mint elsőszülött bikáé, olyan a szépsége,
mint az orrszarvú szarvai, olyanok szarvai,
széthányja velük a nemzeteket, mind a föld széléig,
ilyenek Efraim sokaságai, ilyenek Manassze ezrei.«

¹⁸Zebulonra vonatkozólag ezt mondta:
»Örvendj, Zebulon, kijáratodnak,
és Isszakár a sátraidnak.

¹⁹Ők népeket hívnak meg a hegyre,
ahol igaz áldozatokat mutatnak be.
Mint a tejet, nyelik a tengerek árját
s a föveny rejtett kincseit.«

²⁰Gádra vonatkozólag ezt mondta:
»Áldott Gád, mert földje terjedelmes,
mint az oroszlán, leheveredett,
kart és koponyát megszerzett.

²¹Fejedelmi helyet szemelt ki magának,
mert az ő részén került sírba
Izraelnek tanítója.
de azért ő kitartott a nép vezérei mellett,
és teljesítette az Úr igazságos parancsát
s a rá vonatkozó ítéletet, elkísérve Izraelt.«

²²Dánra vonatkozólag ezt mondta:
»Dán fiatal oroszlán,
ami kirohan Básánból szaporán.«

²³Naftalira vonatkozólag ezt mondta:
»Naftali bőségben fog dúslakodni,
telve az Úr áldásaival,
nyugatot s délt fogja bírni.«

²⁴Áserre vonatkozólag ezt mondta:
»Áldott Áser a fiúk között,
kedves legyen a testvérei előtt.
Mártsa a lábát olajba,

²⁵vasból és ércből legyen a saruja.
Aggkorod is olyan legyen, mint amilyen ifjúkorod!«

Befejezés

²⁶»Nincs más olyan Isten,
mint az Igaznak Istene,
az égre száll fel a te segítőd,
fenségétől szétfutnak a felhők,

²⁷lakóhelye fent van,
örökkévaló karja alant.
Színed elől elűzi az ellent
és azt mondja neki: ‘Pusztulj innen!’

²⁸Biztonságban lakik majd Izrael,
egymagában Jákob szemefénye,
gabonának s bornak földjén,
ahol harmattól párás az ég.

²⁹Boldog vagy, Izrael, ki hasonló hozzád?
Nép, amelyet oltalmaz az Úr,
a te segítő pajzsod
és diadalmas kardod.
Hízelegni fognak neked ellenségeid
s te a nyakukra hágsz.«