Az asszírok menekülése
1Amikor mindezt meghallották azok, akik a sátrakban voltak, megdöbbentek a történtek miatt.
2Félelem és rettegés fogta el őket és senki sem maradt társa mellett, hanem elszéledtek, s mindenki elmenekült a hegyvidék és a mezőség útjain.
3Akik Betúlia körül a hegyvidéken táboroztak, szintén elmenekültek. Ekkor Izrael fiai, minden fegyverforgató ember, utánuk eredtek.
4Ozija küldötteket menesztett Bét-Omesztajimba, Bebájba, Kobába és Kolamba, Izrael minden vidékére, hogy tudtukra adják a történteket, valamint hívják őket: üldözzék az ellenséget és semmisítsék meg őket.
5Amikor meghallották ezt Izrael fiai, utánuk eredtek mindnyájan és üldözték őket egészen Kobáig. Hasonlóképpen azok is, akik Jeruzsálemben voltak és a hegyvidék lakói csatlakoztak hozzájuk, mert ők is megtudták, hogy mi történt ellenségeik táborában. Akik Gileádban és Galileában voltak, üldözték őket és nagy csapással sújtottak rájuk, amíg Damaszkuszig és annak vidékéig nem értek.
6Akik pedig Betúliában maradtak, megrohanták az asszírok táborát, kifosztották és nagyon meggazdagodtak.
7A harcból visszatérve, Izrael fiai szerezték meg azt, ami még megmaradt, a hegyvidék és síkság falvainak és helységeinek lakói is igen sok zsákmányra tettek szert, mert igen sok volt belőle.
Judit dicsérete
8Joakim főpap és Izrael fiainak elöljárói, akik Jeruzsálemben laktak, eljöttek, hogy lássák azt a jót, amit az Úr cselekedett Izraellel és lássák Juditot és köszöntsék.
9Amikor kijött hozzájuk Judit, mindnyájan áldották Istent, neki pedig azt mondták: »Te vagy Jeruzsálem büszkesége, Izrael nagy dicsősége és a mi népünk nagy öröme.
10Mindezt saját kezeddel vitted végbe, Izrael javára tetted és Istennek kedve telt benne. Áldott légy, asszony, a mindenható Istennél örök időkre.« Az egész nép ráfelelte: »Úgy legyen, úgy legyen!«
11A nép harminc napon át fosztotta ki a tábort és Juditnak adták Holofernész sátorát, minden ezüst holmiját, ágyát, edényeit és minden bútorát. Ő fogta ezeket, öszvérére rakta, befogott szekerébe és azt is megrakta.
12Izrael minden asszonya összesereglett, hogy lássák őt, áldást mondjanak rá és körtánccal köszöntsék. Judit ágakat vett a kezébe és az asszonyoknak adta, akik vele voltak.
13Majd olajfaágakból koronát tettek fejükre, ő és akik vele voltak. A nép élére állt, vezette az asszonyok táncát és követte Izrael minden férfia fegyverekkel és koszorúkkal és himnuszokkal ajkukon.
14Akkor Judit ezt a hálaadó éneket kezdte el egész Izrael közepette, az egész nép pedig vele együtt zengte a dicsőítő éneket az Úrnak.