ELŐSZÓ: 1,1-18
1Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.
2Ő volt kezdetben Istennél.
3Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.
4Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.
5A világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt nem fogta föl.
6Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve.
7Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa.
8Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról.
9Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött.
10A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt.
11A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.
12Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében,
13akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.
14Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.
15János tanúságot tesz róla, és hirdeti: »Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.«
16Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva.
17Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg.
18Istent soha senki nem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
JÉZUS NYILVÁNOS MŰKÖDÉSE: 1,19-12,50
Keresztelő János vallomása
19Ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék őt: »Ki vagy te?«
20Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta: »Nem én vagyok a Krisztus.«
21Erre megkérdezték tőle: »Mi vagy tehát? Illés vagy?« Ő azt válaszolta: »Nem vagyok.« »A próféta vagy?« Azt felelte: »Nem.«
22Akkor azt mondták neki: »Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?«
23Ő azt felelte:
»A pusztában kiáltó szavavagyok:
‘Tegyétek egyenessé az Úr útját’
amint Izajás próféta mondta.«(Iz 40,3)
24A küldöttek a farizeusok közül voltak.
25Ezért tovább kérdezték: »Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?«
26János ezt felelte nekik: »Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek.
27Ő az, aki utánam jön, akinek a saruszíját megoldani sem vagyok méltó.«
28Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
Keresztelő János tanúságtétele
29Másnap látta, hogy Jézus közeledik hozzá. Erre így szólt: »Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!
30Ő az, akiről mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én.
31Én nem ismertem őt; de azért jöttem vízzel keresztelni, hogy őt megismertessem Izraellel.«
32János tanúságot tett és azt mondta: »Láttam, hogy a Lélek, mint galamb, leszállt az égből és rajta maradt.
33Nem ismertem őt, de aki azért küldött, hogy vízzel kereszteljek, azt mondta nekem: ‘Akire látod a Lelket leszállni és rajta maradni, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.’
34Én láttam, és tanúságot tettem arról, hogy ő az Isten Fia.«
Az első tanítványok
35Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt.
36Mikor meglátta Jézust, amint arra haladt, azt mondta: »Íme, az Isten Báránya.«
37A két tanítvány hallotta szavait, és követték Jézust.
38Jézus pedig megfordult, és amikor látta, hogy követik, megkérdezte tőlük: »Mit kerestek?« Azt felelték neki: »Rabbi – ami Mestert jelent –, hol laksz?«
39Ő azt mondta nekik: »Gyertek és meglátjátok.« Elmentek tehát, és meglátták, hogy hol lakik. Aznap nála maradtak. Körülbelül tíz óra volt.
40A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól, és követték őt, az egyik András volt, Simon Péter testvére.
41Ő elsőként testvérével, Simonnal találkozott, s azt mondta neki: »Megtaláltuk a Messiást, azaz a Fölkentet!«
42És elvitte Jézushoz. Jézus rátekintett, és így szólt: »Te Simon vagy, János fia. Kéfás lesz a neved.« Ez azt jelenti, hogy Péter (vagyis Szikla).
43Másnap, amikor Jézus Galileába készült menni, találkozott Fülöppel. Azt mondta neki: »Kövess engem!«
44Fülöp Betszaidából való volt, András és Péter városából.
45Fülöp találkozott Natanaellel, és elmondta neki: »Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben és a próféták: Jézust, József fiát Názáretből.«
46Natanael erre megjegyezte: »Jöhet valami jó Názáretből?« Fülöp azt felelte neki: »Gyere és lásd!«
47Amikor Jézus meglátta a közeledő Natanaelt, azt mondta róla: »Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság.«
48Natanael megkérdezte: »Honnan ismersz engem?« Jézus azt felelte: »Mielőtt Fülöp hívott volna téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál.«
49Natanael azt válaszolta: »Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!«
50Jézus erre így szólt: »Mivel azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobb dolgokat fogsz majd látni ezeknél.«
51Aztán hozzátette: »Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.«