A hetedik pecsét és a hetedik angyal
1Amint a hetedik pecsétet felnyitotta, csend lett az égben mintegy félóráig.
2Láttam a hét angyalt, akik Isten előtt állnak, és hét harsonát adtak nekik.
3Aztán egy másik angyal jött, és megállt az oltár előtt arany tömjénezővel. Sok jó illatszert adtak neki, hogy mindegyik szent imádságából tegyen az arany oltárra, amely Isten trónja előtt áll.
4A jó illatszerek füstje fölszállt a szentek imádságából, az angyal kezéből Isten előtt.
5Az angyal fogta a tömjénezőt, tett bele az oltár tüzéből, és ledobta a földre. Akkor mennydörgés, zúgás, villámlásés nagy földrengés támadt.
(Lev 16,12; Kiv 19,16G)
Az első négy harsona
6A hét angyal, akiknél a hét harsona volt, felkészült, hogy megfújja a harsonát.
7Az első angyal megfújta a harsonát. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz támadt, és a földre hullott. A föld harmadrésze megégett, a fák harmadrésze elhamvadt, és minden zöldellő fűszál kiégett.
8A második angyal megfújta a harsonát. Valami tűzzel égő nagy hegyzuhant a tengerbe, és a tenger harmadrésze vérré változott.(Jer 51,25G; Kiv 7,21-22)
9Ekkor meghalt a tengerben élő teremtmények harmadrésze, és a hajók harmadrésze elpusztult.
10A harmadik angyal megfújta a harsonát, és egy nagy csillag hullott le az égből, égve, mint a fáklya, beleesett a folyók harmadrészébe és a vizek forrásaiba.
11A csillag neve: Üröm. A vizek harmadrésze ürömmé változott, és számos ember meghalt a vizektől, mert keserűek lettek.
12A negyedik angyal megfújta a harsonát, és csapás érte a nap harmadát, a hold harmadrészét és a csillagok harmadrészét, hogy harmadrészük elsötétüljön, és a nappal harmadrésze ne ragyogjon, és az éjjelé hasonlóképpen.
13Ekkor láttam és hallottam, hogy egy magányos sas repült át az égen, és hangosan így kiáltott: »Jaj, jaj, jaj a föld lakóinak a másik három angyal további harsonázása miatt, akik ezután fogják megfújni a harsonát!«