Örvendezés a mennyben

¹Ezek után mintha nagy sokaság hangját hallottam volna az égben:

Örvendezés a mennyben

„Alleluja!

Örvendezés a mennyben

Üdv, dicsőség és hatalom a mi Istenünknek,

²mert igazak és igazságosak az ő ítéletei,

mert ítéletet mondott a nagy parázna asszony fölött, aki paráznaságával megrontotta a földet, és számonkérte szolgáinak vérét a kezéből!”

³Azután pedig ezt mondták: „Alleluja! És a füstje felszáll örökkön örökké!”

⁴Ekkor a huszonnégy vén és a négy élőlény arcra borult, és imádták a trónján ülő Istent: „Ámen! Alleluja!”

⁵A trón felől pedig egy hang szólt:

„Dicsérjétek Istenünket

mindnyájan, ti szolgái,

és akik őt félitek, kicsinyek és nagyok!”

⁶Aztán mintha nagy sereg hangját hallottam volna, olyat, mint a nagy vizek zúgása, és mint a nagy mennydörgés:

„Alleluja!

Mert uralkodik az Úr,

a mi Istenünk, a Mindenható!

⁷Örvendezzünk és vigadjunk,

és adjuk meg neki a dicsőséget,

⁷mert eljött a Bárány menyegzője

és a jegyese felkészült!

⁸Megadatott neki, hogy ragyogó és fehér gyolcsba öltözzék; a gyolcs ugyanis a szentek igaz cselekedetei.”

⁹Ekkor így szólt hozzám: „Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzős lakomájára!” Majd ezt mondta nekem: „Ezek Isten igaz igéi.”

¹⁰Ekkor a lábához borultam, hogy imádjam őt, de ő így szólt hozzám: „Vigyázz, ne tedd ezt, mert a te szolgatársad vagyok, és testvéreidé, akiknél Jézus tanúságtétele van. Istent imádd, mert Jézus tanúságtétele a prófétálás lelke.”

Győzelem a vadállat és prófétái felett

¹¹Ekkor láttam a megnyílt eget, és íme, egy fehér ló, és aki azon ült, annak Hűséges és Igaz volt a neve, és igazságosan ítél és harcol.

¹²A szeme pedig olyan, mint a tűz lángja, és a fején számos korona. Olyan név van rá írva, amelyet rajta kívül senki sem ismer.

¹³Vértől ázott ruhába volt öltözve, és ez a neve: Isten Igéje.

¹⁴Az égi seregek követték őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve.

¹⁵Szájából kétélű kard nyúlt ki, hogy azzal verje meg a nemzeteket. Ő fogja kormányozni őket vasvesszővel, és ő tapossa a mindenható Isten bosszuló haragjának szőlőprését.

¹⁶A ruhája és ágyéka fölé ez van írva: Királyok Királya és uralkodók Ura!

¹⁷Aztán láttam egy angyalt a napban állni, aki hangosan így kiáltott minden madárnak, amely az ég zenitjén repül: „Jöjjetek és gyűljetek egybe Isten nagy lakomájára,

¹⁸hogy királyok húsát egyétek, és vezérek húsát, és erősek húsát, és lovak húsát, és azokét, akik rajtuk ülnek, és valamennyi szabad embernek és szolgának és kicsinynek és nagynak a húsát!”

¹⁹Láttam, hogy a vadállat és a föld királyai és a seregeik egybegyűltek, hogy harcra keljenek a lovon ülővel és seregével.

²⁰De a fenevad fogságba esett, és vele együtt az álpróféta, aki a jeleket művelte a színe előtt, amelyekkel elcsábította azokat, akik fölvették a fenevad bélyegét, és akik imádták a képmását. Ezt a kettőt elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vetették.

²¹A többieket pedig megölte a lovon ülő kardja, amely a szájából áll ki. A madarak mind jóllaktak a húsukból.