Isten büntető ítélete
1Ekkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2»Most pedig, emberfia, így szól az Úr Isten Izrael földjéhez: Eljött a vég, a vég eljött az ország négy tájára!
3Már rajtad van a vég, rád bocsátom haragomat; megítéllek útjaid szerint, és rád helyezem minden utálatosságodat!
4Szemem nem könyörül meg rajtad és nem irgalmazok, hanem útjaid terhét rád rakom és utálatosságaid benned lesznek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
5Így szól az Úr Isten: Íme, csapás csapást ér!
6Eljött a vég; a vég eljött; rád virradt, íme, eljött!
7Eljött rád a pusztulás, te ország lakója; eljött az idő, közel van a napja az öldöklésnek, és nem a hegyek dicsőségének!
8Most közelről öntöm ki rád haragomat és kitöltöm rajtad bosszúmat; megítéllek útjaid szerint és rád rakom minden gonoszságodat.
9Szemem nem könyörül meg és nem irgalmazok, hanem rád rakom útjaid terhét, és utálatosságaid benned lesznek, és megtudjátok, hogy én, az Úr büntetek!
10Íme, a nap, íme, eljött, kikelt a pusztulás, kivirágzott a vessző, kisarjadt a kevélység;
11kinőtt a gonoszság az istentelenség vesszejévé! Semmi sem marad meg belőlük, sem a népből, sem örömkiáltásukból, és semmi nyugalmuk nem lesz.
12Eljött az idő, közel van a nap! Aki vesz, ne örvendjen, s aki elad, ne szomorkodjék, mert harag nehezedik egész népére.
13Mert aki elad, nem szerzi vissza azt, amit eladott, még ha meg is marad életük az élők között; mert nem tér vissza a látomás, amely egész sokasága ellen szól, és élte gonoszságától senki erőre nem kap.
14Fújjátok meg a harsonát, készüljenek fel mindnyájan! – De senki sincs, aki harcba szállna, mert egész népére az én haragom nehezedik.
15Kívül kard, belül döghalál és éhínség! Aki a mezőn van, kard által hull el, s akik a városban vannak, döghalállal és éhínséggel vesznek el.
16Csak azok menekülnek meg közülük, akik elfutnak; a hegyek között lesznek, mint a völgyek galambjai, mindnyájan remegni fognak, mindenki a saját gonoszsága miatt.
17Minden kéz ellankad, és minden térd vízben ázik.
18Szőrruhába öltöznek, és elborítja őket a félelem; minden arcon szégyen ég, és mindegyikük feje kopasz lesz.
19Ezüstjüket kidobják és aranyuk sárrá lesz; ezüstjük és aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján. Nem laknak jól vele, és gyomruk nem telik meg, mert az gonoszságra vezette őket.
20Díszes ékszereiket kevélységre használták, és belőle utálatos képeket meg bálványszobrokat készítettek maguknak; ezért tisztátalansággá tettem azt számukra;
21idegenek kezébe adom fosztogatásra, a föld gonoszainak prédára, hogy megszentségtelenítsék.
22Elfordítom róluk arcomat, s azok megszentségtelenítik titkomat; fosztogatók hatolnak be oda s megszentségtelenítik azt.
23Készíts láncot! Mert a föld tele van vértörvénnyel, s a város tele van gonoszsággal.
24Elővezetem a nemzetek leggonoszabbjait, s azok birtokukba veszik házaikat; véget vetek a hatalmasok kevélységének, és azok birtokukba veszik szentélyeiket.
25Ha rájuk jön a szorongatás, keresik majd a békét, de nem lesz!
26Pusztulás pusztulást követ, az egyik hír a másikat éri; látomást követelnek a prófétától, de törvény nem lesz a papnál és tanács a véneknél.
27Gyászol a király, szomorúságba öltözik a fejedelem, s a föld népének keze megremeg. Útjaik szerint cselekszem majd velük és ítéleteik szerint ítélem meg őket; és megtudják, hogy én vagyok az Úr!«