Tírusz fejedelme ellen

1Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

2»Emberfia, mondjad Tírusz fejedelmének: Így szól az Úr Isten:
Mivel szíved felfuvalkodott,
és azt mondtad: ‘Isten vagyok én,
isteni széken ülök a tenger szívében’
– holott ember vagy és nem isten –
és szívedet olyanná tetted, mint egy isten szíve,

3íme, bölcsebb vagy te Dánielnél,
semmi titok sincsen rejtve előtted.

4Bölcsességeddel és okosságoddal
hatalmat szereztél magadnak,
aranyat és ezüstöt halmoztál föl kincstáraidban.

5Nagy bölcsességeddel és kereskedéseddel
megnövelted hatalmadat,
és szíved felfuvalkodott hatalmad miatt.

6Ezért így szól az Úr Isten:
Mivel szíved felfuvalkodott
mint valami isten szíve,

7azért íme, én idegeneket hozok rád,
a nemzetek legerősebbjeit;
kirántják kardjukat
bölcsességed szépsége ellen,
és megszentségtelenítik dicsőségedet.

8Megölnek és lerántanak téged,
és mint akiket meggyilkolnak,
úgy halsz meg a tenger szívében.

9Vajon mondod-e majd gyilkosaid előtt is:
‘Isten vagyok én’ – holott ember vagy
és nem isten, gyilkosaid kezében?

10Úgy fogsz meghalni, mint a körülmetéletlenek,
idegenek keze által,
mert én szóltam« – mondja az Úr Isten!

Gyászének a tíruszi királyról

11Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, zengj gyászéneket Tírusz királya fölött,

12és mondd neki: Így szól az Úr Isten:
Te, a hasonlatosság pecsétje,
bölcsességgel teljes és tökéletes szépségű!

13Isten paradicsomának gyönyörűségében voltál,
csupa drágakő volt a ruházatod:
karneol, topáz és jáspis, krizolit, ónix és berill,
zafír, rubin és smaragd;
aranyból készült díszes ékszered,
és áttört ékességed már készen volt teremtésed napján.

14Te kiterjesztett szárnyú és oltalmazó kerub!
Isten szent hegyére helyeztelek,
tüzes kövek között járkáltál.

15Tökéletes voltál útjaidon teremtésed napja óta,
míg gonoszságot nem találtam benned.

16Mivel gazdag kereskedést űztél,
gonoszsággal telt el bensőd és vétkeztél;
azért levetettelek az Isten hegyéről,
és romlásba taszítottalak a tüzes kövek közül,
te oltalmazó kerub!

17Ékességed miatt felfuvalkodott a szíved,
szépséged miatt elvesztetted bölcsességedet;
a földre vetettelek,
királyok színe elé tettelek, hogy szemléljenek téged.

18Sok gonosz tetteddel, kereskedésed becstelenségével
meggyaláztad szentségedet;
ezért tüzet támasztok benned,
hogy megemésszen téged,
és hamuvá teszlek a földön
mindazok előtt, akik látnak téged.

19Mindazok, akik látnak téged a nemzetek között,
megborzadnak miattad;
semmivé lettél, és nem leszel soha többé!«

Szidon ellen

20Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

21»Emberfia, fordítsd arcodat Szidon ellen, jövendölj ellene,

22és mondjad: Így szól az Úr Isten:
Íme, ellened fordulok, Szidon,
és megdicsőítem magamat benned;
és megtudják, hogy én vagyok az Úr,
amikor végrehajtom rajta az ítéletet,
és nyilvánvalóvá lesz rajta szentségem.

23Döghalált és vért bocsátok rá az ő utcáin;
kard által hullanak el benne a megöltek körös-körül,
és megtudják, hogy én vagyok az Úr!

Ígéret Izraelnek

24Akkor Izrael házának nem lesz többé keserítő botránya és fájdalmat okozó tövise egyetlen ellenségétől sem; és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten.

25Így szól az Úr Isten: Amikor majd egybegyűjtöm Izrael házát a népek közül, amelyek közé szétszórtam őket, nyilvánvalóvá lesz rajtuk szentségem a nemzetek előtt. A saját országukban fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam.

26Biztonságban laknak ott, házakat építenek, szőlőt ültetnek és békében laknak, amikor végrehajtom az ítéletet valamennyi ellenségükön körös-körül; és megtudják majd, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük!«

27

Tírusz fejedelme ellen
Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

28»Emberfia, mondjad Tírusz fejedelmének: Így szól az Úr Isten: Mivel szíved felfuvalkodott, és azt mondtad: ‘Isten vagyok én, isteni széken ülök a tenger szívében’ – holott ember vagy és nem isten – és szívedet olyanná tetted, mint egy isten szíve,

29íme, bölcsebb vagy te Dánielnél, semmi titok sincsen rejtve előtted.

30Bölcsességeddel és okosságoddal hatalmat szereztél magadnak, aranyat és ezüstöt halmoztál föl kincstáraidban.

31Nagy bölcsességeddel és kereskedéseddel megnövelted hatalmadat, és szíved felfuvalkodott hatalmad miatt.

32Ezért így szól az Úr Isten: Mivel szíved felfuvalkodott mint valami isten szíve,

33azért íme, én idegeneket hozok rád, a nemzetek legerősebbjeit; kirántják kardjukat bölcsességed szépsége ellen, és megszentségtelenítik dicsőségedet.

34Megölnek és lerántanak téged, és mint akiket meggyilkolnak, úgy halsz meg a tenger szívében.

35Vajon mondod-e majd gyilkosaid előtt is: ‘Isten vagyok én’ – holott ember vagy és nem isten, gyilkosaid kezében?

36Úgy fogsz meghalni, mint a körülmetéletlenek, idegenek keze által, mert én szóltam« – mondja az Úr Isten!

37

Gyászének a tíruszi királyról
Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, zengj gyászéneket Tírusz királya fölött,

38és mondd neki: Így szól az Úr Isten: Te, a hasonlatosság pecsétje, bölcsességgel teljes és tökéletes szépségű!

39Isten paradicsomának gyönyörűségében voltál, csupa drágakő volt a ruházatod: karneol, topáz és jáspis, krizolit, ónix és berill, zafír, rubin és smaragd; aranyból készült díszes ékszered, és áttört ékességed már készen volt teremtésed napján.

40Te kiterjesztett szárnyú és oltalmazó kerub! Isten szent hegyére helyeztelek, tüzes kövek között járkáltál.

41Tökéletes voltál útjaidon teremtésed napja óta, míg gonoszságot nem találtam benned.

42Mivel gazdag kereskedést űztél, gonoszsággal telt el bensőd és vétkeztél; azért levetettelek az Isten hegyéről, és romlásba taszítottalak a tüzes kövek közül, te oltalmazó kerub!

43Ékességed miatt felfuvalkodott a szíved, szépséged miatt elvesztetted bölcsességedet; a földre vetettelek, királyok színe elé tettelek, hogy szemléljenek téged.

44Sok gonosz tetteddel, kereskedésed becstelenségével meggyaláztad szentségedet; ezért tüzet támasztok benned, hogy megemésszen téged, és hamuvá teszlek a földön mindazok előtt, akik látnak téged.

45Mindazok, akik látnak téged a nemzetek között, megborzadnak miattad; semmivé lettél, és nem leszel soha többé!«

46

Szidon ellen
Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

47»Emberfia, fordítsd arcodat Szidon ellen, jövendölj ellene,

48és mondjad: Így szól az Úr Isten: Íme, ellened fordulok, Szidon, és megdicsőítem magamat benned; és megtudják, hogy én vagyok az Úr, amikor végrehajtom rajta az ítéletet, és nyilvánvalóvá lesz rajta szentségem.

49Döghalált és vért bocsátok rá az ő utcáin; kard által hullanak el benne a megöltek körös-körül, és megtudják, hogy én vagyok az Úr!

50

Ígéret Izraelnek
Akkor Izrael házának nem lesz többé keserítő botránya és fájdalmat okozó tövise egyetlen ellenségétől sem; és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten.

51Így szól az Úr Isten: Amikor majd egybegyűjtöm Izrael házát a népek közül, amelyek közé szétszórtam őket, nyilvánvalóvá lesz rajtuk szentségem a nemzetek előtt. A saját országukban fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam.

52Biztonságban laknak ott, házakat építenek, szőlőt ültetnek és békében laknak, amikor végrehajtom az ítéletet valamennyi ellenségükön körös-körül; és megtudják majd, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük!«