Joacház Júda királya

¹Ekkor a föld népe Joacházt, Jozija fiát tette királlyá atyja helyébe Jeruzsálemben.

²Huszonhárom esztendős volt Joacház, amikor uralkodni kezdett, s három hónapig uralkodott Jeruzsálemben.

³Ám Egyiptom királya, amikor Jeruzsálembe ért, letette őt, s az országot száz talentum ezüstre és egy talentum aranyra ítélte.

⁴Helyette fivérét, Eljakimot tette meg Júda és Jeruzsálem királyává, de nevét Joakimra változtatta, Joacházt pedig magával hurcolta és elvitte Egyiptomba.

Joakim Júda királya

⁵Huszonöt esztendős volt Joakim, amikor uralkodni kezdett s tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Azt cselekedte, ami gonosz volt az Úr, az ő Istene előtt.

⁶Felvonult ellene Nebukadnezár, a kaldeusok királya, megláncolta és elvitte Babilonba.

⁷Odavitte az Úr házának edényeit is, s a maga templomába helyezte azokat.

⁸Joakim egyéb dolgait, valamint undokságait, amelyeket elkövetett s amelyek terhelték, megírták Júda és Izrael királyainak könyvében. Fia, Joachin lett a király helyette.

Joachin Júda királya

⁹Nyolcesztendős volt Joachin, amikor uralkodni kezdett, s három hónapig és tíz napig uralkodott Jeruzsálemben. Azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt.

¹⁰Az esztendő fordultával odaküldött Nebukadnezár király s elvitette Babilonba. Ugyanakkor elvitette az Úr házának drága edényeit is, Júda és Jeruzsálem királyává pedig a testvérét, Cidkiját rendelte.

Cidkija Júda királya

¹¹Huszonegy esztendős volt Cidkija, amikor uralkodni kezdett, s tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.

¹²Azt cselekedte, ami gonosz az Úr, az ő Istene szeme előtt, s nem alázkodott meg Jeremiás próféta személye előtt sem, aki által az Úr ajka szólt hozzá.

¹³Nebukadnezár királytól is elpártolt, pedig ő Istenre eskette meg. Megkeményítette nyakát és szívét, s nem tért vissza az Úrhoz, Izrael Istenéhez.

¹⁴Sőt, nem csak a nép, hanem még a papok összes elöljárója is hűtlenné vált, és a nemzetek valamennyi undokságát követte. Megszentségtelenítették az Úr házát, amelyet az Úr magának szentelt Jeruzsálemben.

¹⁵Az Úr, atyáik Istene elküldte ugyan hozzájuk követeit, hogy reggeltől kezdve állandóan figyelmeztesse őket, mert kímélni akarta népét és a maga lakóhelyét.

¹⁶De ők kigúnyolták Isten követeit, megvetették szavait, és kinevették prófétáit. Addig-addig, hogy az Úr haragja végül is felgerjedt népe ellen és nem volt többé számukra gyógyulás.

Júda pusztulása

¹⁷Rájuk hozta ugyanis a kaldeusok királyát és kardélre hányatta az ifjaikat szentélyük házában. Nem könyörült meg ifjún, hajadonon, vénen avagy aggastyánon, hanem mindenkit a kezébe adott.

¹⁸Az Úr házának valamennyi edényét, a nagyokat és kicsiket egyaránt, valamint a templom, a király s a főemberek kincseit elvitette Babilonba.

¹⁹ Az ellenség felgyújtotta az Isten házát, lerombolta Jeruzsálem falait, minden tornyát felégette és elpusztította minden drágaságát.

²⁰Aki megmenekült a kardtól, azt Babilonba hurcolták. Ott szolgája lett a királynak és fiainak, amíg uralomra nem jutott a perzsák királya,

²¹ hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott Jeremiás ajka által: ha a föld nem ünnepli meg szombatjait, akkor elhagyatottságának egész ideje alatt szombatot fog tartani, amíg le nem telik a hetven esztendő.

Kürosz rendelete

²²Kürosznak, a perzsák királyának első esztendejében azonban az Úr felébresztette Kürosznak, a perzsák királyának lelkét, hogy beteljesedjék az Úr szava, amelyet Jeremiás szája által mondott. Erre ő kihirdette egész birodalmában írásban és szóban:

²³„Ezt üzeni Kürosz, a perzsák királya. A föld valamennyi országát nekem adta az Úr, az ég Istene. Ő megparancsolta nekem, hogy házat építsek neki a júdai Jeruzsálemben. Aki közületek az ő népéből való, legyen vele az Úr, az ő Istene, és térjen haza.”