A püspök

¹Igaz beszéd ez: aki püspökségre vágyik, derék dolgot kíván.

²Éppen azért a püspöknek feddhetetlennek, egyszer nősült férfinak, józannak, megfontoltnak, tisztességesnek, vendégszeretőnek, tanításra alkalmasnak kell lennie.

³Nem iszákosnak és verekedőnek, hanem szelídnek, nem viszálykodónak és kapzsinak, hanem olyannak,

⁴aki házát jól vezeti, fiait engedelmességben és mindenképpen tisztességben tartja,

⁵hiszen aki a maga házát nem tudja vezetni, hogy tudná gondját viselni Isten egyházának?

⁶Ne legyen újonnan megtért ember, nehogy felfuvalkodjék, és ugyanaz az ítélet érje, mint az ördögöt.

⁷A kívül levőktől is jó tanúságot kell kapnia, nehogy gyalázatba és az ördög kelepcéjébe essék.

A diákonus

⁸A diákonusok hasonlóképpen tisztességes emberek legyenek, nem kettős nyelvűek, nem a sok bor hívei, nem rút haszonlesők;

⁹olyanok, akik tiszta lelkiismerettel őrzik magukban a hit titkát.

¹⁰Először ezeket is próba alá kell vetni, s csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok.

¹¹Az asszonyok hasonlóképpen tisztességesek legyenek, nem megszólók, józanok, és mindenben megbízhatóak.

¹²A diákonusok egyszer nősült férfiak legyenek, olyanok, akik gyermekeiket és házukat jól vezetik.

¹³Mert akik szolgálatukat jól végzik, szép rangot és a Krisztus Jézusban való hitben nagy bizalmat szereznek maguknak.

Az egyház, Isten igazságának oszlopa

¹⁴Azért írom ezeket neked – bár remélem, hogy hamarosan hozzád jutok –,

¹⁵hogy ha késlekedném is, tudd, hogy hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és szilárd alapja.

¹⁶Márpedig nyilvánvalóan nagy dolog a jámborság titka, amely
testben kinyilvánította magát,
a Lélek által igazolást nyert,
bemutatták az angyaloknak,
a nemzetek között hirdették,
világszerte hittek benne,
s fölment a dicsőségbe.