Jézus Krisztus, az élő kő

¹Vessetek le hát minden gonoszságot, minden álnokságot és képmutatást, irigységet és minden rágalmazást,

²és mint a most született kisdedek, hamisítatlan szellemi tej után vágyakozzatok, hogy általa növekedjetek az üdvösségre,

³miután megízleltétek, milyen édes az Úr.^{(Zsolt 34,9)}

⁴Hozzá járultok, mint élő kőhöz, akit az emberek elvetettek ugyan, de Isten kiválasztott és megtisztelt.^{(Iz 28,16G)}

⁵Ti is, mint élő kövek, felépültök rajta lelki házzá, szent papsággá lelki áldozatok bemutatására, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.

⁶Azért áll az Írásban:
»Íme, kiválasztott, értékes szegletkövet teszek le Sionban;
aki hisz benne, meg nem szégyenül«.^{(Iz 28,16G)}

⁷Ez nektek, hívőknek, tisztesség, a nem hívőknek pedig
»ez az a kő, amelyet az építők elvetettek,
és mégis szegletkővé lett«.^{(Zsolt 118,22)}

⁸Ezenkívül »a botlás kövévé és a botrány sziklájává«mindazoknak, akik megütköznek az igén, és nem hisznek benne, pedig erre rendelték őket.
^{(Iz 8,14)}

⁹Ti pedig választott nép, királyi papság, szent nemzet, megszerzett nép vagytok, hogy hirdessétek annak üdvözítő tetteit, aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára,^{(Kiv 19,5kG; Iz 43,20k)}

¹⁰akik egykor »nem nép« voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek.
^{(Óz 1,6.9; 2,3)}

Keresztény élet a családban és a társadalomban: 2,11-4,11

A keresztény a társadalomban

¹¹Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és zarándokokat, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen harcolnak.

¹²Tanúsítsatok jó magatartást a nemzetek között, hogy éppen abban, amiben mint gonosztevőket megrágalmaznak, a jócselekedetek láttán, dicsőítsék Istent a látogatás napján.

¹³Engedelmesek legyetek minden emberi teremtménynek az Úrért, akár a királynak, mint legfelsőbbnek,

¹⁴akár a helytartóknak, mint akiket ő a gonosztevők büntetésére, a jóknak pedig dicséretére küldött.

¹⁵Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok az oktalan emberek tudatlanságát;

¹⁶mint szabadok, és nem mint olyanok, akik a szabadságot a gonoszság palástjául használjátok, hanem mint Isten szolgái.

¹⁷Mindenkit becsüljetek, a testvéri közösséget szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.

Szolgák Krisztus követésében

¹⁸Szolgák, engedelmeskedjetek uraitoknak teljes félelemmel, ne csak a jóknak és szelídeknek, hanem a gonoszoknak is.

¹⁹Mert kegyelem az, ha valaki Isten iránti lelkiismeretességből igazságtalanul szenvedve tűri a gyötrelmeket.

²⁰Hiszen miféle dicsőség az, ha vétkeztek, és azért viselitek el a pofonokat? De ha jót cselekedtetek, és békével tűrtök, ez kedves Isten előtt.

²¹Hiszen erre vagytok hivatva,
mert példát hagyva nektek,
Krisztus is szenvedett értetek,
hogy az ő nyomdokait kövessétek.

²²Ő, aki bűnt nem cselekedett,
s álnokságot sem találtak szájában,^{(Iz 53,9)}

²³aki, mikor szidalmazták, maga nem szidalmazott,
mikor szenvedett, nem fenyegetőzött,
hanem rábízta magát az igazságos Bíróra;

²⁴aki a mi bűneinket maga hordozta testében a fán,
hogy a bűnöknek meghalva igaz életet éljünk;
az ő sebe által gyógyultatok meg.

²⁵de most megtértetek lelketek pásztorához és felügyelőjéhez.
Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok,^{(Iz 53,5k)}